Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1408 KISS DAVID szervezettsége miatt azt feltételezték, hogy egy esetlegesen korai választáson akár abszolút többséget szerezhetnének. A május 8-i központi bizottsági határozatoknak köszönhetően a kormány és a kormányfő nagyobb önállósághoz jutott, így Németh Miklós 10-én átalakította kormányát. Májusban kezdődött el a jelentősebb törvények kidolgozása is: alkotmány módosítása, párttörvény. Fontos volt még ezt követően az MSZMP konzervatív elemeinek a visszaszorulása, illetve a reformkörök létrejötte, amelyek egy demokratikus viszonyok között induló pártban gondolkodtak. Ugyanakkor az ellenzékkel való tárgyalás továbbra is napirenden szerepelt, de májusban még az EKA megbontására tett kísérlet került előtérbe, ez rövid időn belül kudarcot vallott. A későbbiekben az MSZMP fő céljává az vált, hogy a tárgyalások megkezdéséről még a Nagy Imre-temetés előtt állapodjanak meg. Ami számunkra érdekes, hogy a tárgyalások alapelveiről június 9-én megegyeztek, ebben kimondták az erőszakmentességet is, és azt, hogy egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres szervek felett. A Nemzeti Kerekasztal (NKA) első ülését június 13-án tartották, háromoldalú tárgyalások voltak az ellenzék, az állampárt, és ez utóbbihoz kötődő szakszervezetek részvételével. Az átmenettel kapcsolatos lényegesebb kérdésekről állapodtak meg,50 az első megállapodásokat szeptemberben írták alá. Nyáron a privatizáció körüli botrányok is borzolták a kedélyeket, ugyanakkor a devizatartalékok továbbra is vészesen apadtak. Az MSZMP és a Kommunista Ifjúsági Szövetségből (KISZ) megalakított DEMISZ (Demokratikus Ifjúsági Szövetség) is az 1987. évi I. törvénynek megfelelően, — mely szerint a társadalmi szervezetek eladhatták a kezelésükben lévő vagyont —, értékesítette a vagyonát, így 1989. június 2-án az 1987-es törvényt megszüntették. De a jogszabály csak egy hónappal később lépett hatályba, így az MSZMP elkezdte gazdasági társaságokba menekíteni magát, a Munkásőrségnél is tapasztalható volt ez a gyakorlat. Ugyanakkor felvetődött, hogy az MSZMP vagyonának felosztásából finanszírozzák a többi pártot. 1989 nyarán a munkahelyi pártszervek kérdése, és a fegyveres szervek párttagsága és a Munkásőrség feloszlatása továbbra is napirenden maradt, de az állampárt mindebből nem volt hajlandó engedni. A későbbiekben láthatjuk, hogy a Munkásőrséget a fegyveres szervekbe szerették volna integrálni, és a munkahelyi pártszervek kitiltásába nem akartak beleegyezni. Mindezzel párhuzamosan zajlott Nagy Imréék, újra-, majd Kádár János temetése. A magyar eseményeket pozitívan befolyásolta, hogy külpolitikai téren a Szovjetunó gondjai is megsokasodtak az elszakadási törekvések miatt, júliusban feladták a Brezsnyev-doktrínát.51 Lengyelországi választásokon a Lengyel 50 1989. június 13-án az MSZMP orosházi reformkoré alakult meg, az alapszabályzatban követelte, hogy egyetlen pártnak sem lehessen fegyveres szerve, az MSZMP mondjon le az erőszak alkalmazásának a lehetőségéről, és vonja be a párttagoknál lévő fegyvereket. (Rendszerváltók a baloldalon reformerek és reformkörök 1988-1989. Válogatott dokumentumok Kossuth Kiadó 1999. 241., Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 339-345.) 51 Németh Miklósnak ezt Gorbacsov már 1989 márciusában megerősítette, amikor Moszkvában tárgyaltak: „... minden mondatában minden kritikus pillanatban megerősítette a Brezsnyevdoktrína halálát, anélkül, hogy kimondta volna. De amikor ehhez a részhez értem, és azt mondtam,
