Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI 1401 főtitkára,17 a KB-t (Központi Bizottság) az előzetes megállapodásokkal ellentétben teljesen lecserélték, ezáltal a PB összetétele is jelentősen változott. Ugyanakkor pártkongresszuson továbbra is az egypártrendszer mellett foglaltak állást.18 1988. június 11-12-én a Munkásőrségnél megtartották a munkásőr parancsnokok IV kongresszusát. Grósz maga is megjelent a Munkásőrség rendezvényén, ahol kijelentette, hogy ha a helyzet úgy alakul, akkor az ellenzékkel szemben adminisztratív, vagyis erőszakos eszközöket is fognak alkalmazni. Ebben nyilván Nagy Imre halálának az évfordulója is szerepet játszott. Ezt követően, 1988. június 16-án csak valószínűsíthető, hogy valamennyi munkásőri erőt készenlétben tartottak.19 A temetői megemlékezést már eltűrte a hatalom, de városit még nem. A helyzet paradox voltát mutatja, hogy az SZKP kongresszusán a népek társadalmi rendszerének önrendelkezéséről, reformokról döntöttek, közben az MSZMP KB is mérsékelt politikai20 és további gazdasági megújulásról határozott. 88 nyarán több sztrájk is volt. 1988. október 23-ára az ellenzékiek egy része utcára vonult, de hamar feloszlatták őket. Október 23-án és 30-án,21 a biztosításban részt vevő budapesti munkásőrök elhelyezése a Munkásőr Parancsnoki Iskolán történt.22 Ősszel elkezdődött a történelmi pártok újjáalakulása, a meglévő ellenzék pártokká szerveződése. A hatalom félt a reformok gyorsításától, mert ez a rendszer erodálásához vezetett, akárcsak a „jogállamosodás”- vagyis a hatályos jogra való egyre többszöri hivatkozás szintén. Számukra a többpártrendszer és 56 kérdése — mint probléma — vetődött fel, Grósz az előbbi esetben a folyamat általuk történő vezénylését javasolta. Elkezdődött az MSZMP szétesése, többen elhagyták a pártot, jelentős korrupciós botrányok voltak. 1988. november 24-én Grósz Károly helyett Németh Miklós lett a kormányfő.23 Mindez nem nyugtatta meg a kedélyeket, mivel a pártfőtitkár november 29-én a Budapest Sportcsarnokban (BS), a pártaktíván tartott beszédet, amelyben fehérterrorról és ellen-17 így a szokásjog szerint a Munkásőrség is hozzá tartozott, ő tehetett javaslatot az országos parancsnok kinevezésére, a testület alkalmazásával kapcsolatban jelentős jogosítványai voltak. 18 Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 121-138. 19 MNL OL MOP M-KS-295-1 342. d. 1. ő. A Munkásőrség a párt politikájának a szolgálatában, a megújulás útján. A munkásőrparancsnokok IV országos tanácskozásának vitaindító anyaga Budapest, 1988. június 11-12. e., Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 138-192. 20 De a választójogi törvény tervezetében a 90-es választásokon az ellenzék korlátozása volt a cél, az országgyűlésben is vissza akarták a pártirányítást állítani, de az Alkotmánybíróság felállítása és a népszavazás bevezetése is napirendre került. 21 Ezen a napon a bősi beruházás ellen tiltakoztak. Délelőtt a BME-n többen beszédeket tartottak, majd este a Margitszigetről fáklyás felvonulás indult, a budai oldalon a Lánchídig, onnan a Petőfi-szoborig, majd az MTA épületéig vonultak. (Romsics Ignác: Volt egyszer egy RENDSZERVÁLTÁS - Prohászka Imre fotóival Rubicon Könyvek Bp., 2003. 96-97., Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 139-149.) 22 MNL OL MOP M-KS-295-1 342. d. 1. ő. e. Forró Dezső jelentése Borbély Sándornak 1988. november 10. 23 Németh Miklós szerint Grósz magától mondott le, mivel: „... nem tudta menedzselni a gazdaságot.” (A szerző 2014. augusztus 13-i interjúja Németh Miklóssal, miniszterelnök 1988-89. Azóta egy inteijúkötet is napvilágot látott: Oplataka András: Németh Miklós - Mert ez az ország érdeke Helikon Kiadó, Bp., 2014.)
