Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1400 KISS DÁVID 1987- ben Magyarországon a vezetésben személycserék történtek, Grósz Károly lett a miniszterelnök, és az év második felében megszorításokat léptetettek életbe, próbálták a gazdaságot stabilizálni és megreformálni. Kádár és hívei a rendszer felbomlásától féltek. Ugyanakkor több terv is született a rendszer megújítására. Az intézkedések ellenére csökkentek a reálbérek és romlott az életszínvonal. Az ellenzék létszáma és befolyása a lengyelországihoz képest elhanyagolható volt, a hatalom a munkásokkal való kapcsolatuk kialakítását igyekezett megelőzni, ügynökök beépítésével bomlasztani akarták őket. Az enyhülést a nemzetközi lefegyverzési megállapodások, a Szovjetunióban elkezdett reformok is elősegítették.11 így a Munkásőrségnél feladatainak és költségeinek a csökkentését, előbbi átadását más szerveknek 1989-ig, bevételeinek növelését rendelték el.12 Bár ennek ellenére egy középtávú, 1995-ig tartó anyagi-fegyverzeti tervet is készítettek 1987-ben a Munkásőrség Országos Parancsnokságán (MOP).13 1988- tól felgyorsult az ellenzék szerveződése, szervezeteik igyekeztek népszerűségüket növelni, ezért az MSZMP a gyülekezési és az egyesülési jog „rendezését” vette tervbe,14 az ellenzékkel és a pártban kialakuló reformerekkel szemben keményen fel akartak lépni, így több párttag ellen fegyelmi eljárás indult, nem engedélyezték a Új Márciusi Front működését sem, március 15-e előtt sok ellenzékit őrizetbe vettek, de ennek ellenére többen részt vettek az ünnepen.15 A Munkásőrség kijelölt egységei a március 15-i ünnepség idején tartalékot képeztek, több fiatalabb munkásőr elvegyült az ünneplő tömegben, nyilván a hangulat befolyásolása lehetett ezzel a cél,16 lényeges, hogy az 1987-89 közötti időszakban tömegoszlatásban nem vettek részt. Március 15-e után mindenki az MSZMP 1988. május 20-22. között tartott pártértekezletére figyelt. Továbbra is csak a gazdasági rendszeren akartak változtatni, a politikai megújulás elől a párt vezetése elzárkózott. A belső reformokba a Szovjetunió nem szólt bele, sőt, bizonyos átalakítás neki is érdekében állott, ezért a pártfőtitkár lemondását szorgalmazták, így május 19-én Kádár János benyújtotta a lemondását a PB-nek. A kongresszust követően Kádár hatalommal nem járó pártelnöki tisztséget kapott, Grósz Károly lett az MSZMP 11 Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 22-80. 12 MNL OL Munkásőrség Országos Parancsnokság (MOP) M-KS-295-1 311. d. 5. ő. e. Dósa István - Barta Gyula - Fehér Béla: Előterjesztés parancsnoki tanácsülésére a Munkásőrség működésével, helyzetével kapcsolatban 1987. augusztus 18. 13 MNL OL MOP M-KS-295-1 311. d. 5. ő. e. A következők megújítását tervezték: fegyverzeti eszközök és anyagok, műszaki-technikai anyagok és eszközök, híradó eszközök, vegyvédelmi eszközök, hadtáp eszközök, kiképzés és létesítmények. Lényeges kiemelni, hogy tömegoszlatáshoz szükséges fegyverzet beszerzése is napirenden szerepelt, ilyen volt például a könnyfakasztó puskagránát (Budaházi Gusztáv, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettesének előterjesztése parancsnoki tanácsülésre a testület 1987-ben végzett munkájáról) 14A rendőrség stb. beavatkozását akarták egyértelművé tenni. (Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 158-161.) 15 Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 87-120. 16 MNL OL MOP M-KS-295-1 342. d. 1. ő. e. Borbély Sándor 1988. március 29-én jelentette a Párt-és Tömegszervezetek Osztályára (PTO) Petrovszki Sándornak. (Cseszák Sándor: „Jelentés Borbély Sándor országos parancsnok elvtárs részére az 1988. március 15-i politikai rendezvények munkásőri biztosításának tapasztalatai” tárgyában 1988. március 17. )
