Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI 1399 országos parancsnoki székben. A 80-as évekre kialakult gazdasági és politikai válság a Munkásőrségnél is éreztette a hatását, ennek ellenére 1989-ig történtekjelentősebb fejlesztések. Komolyabb leépítésekre 1987-től került sor, az egyre nehezebben tartható költségvetésüket vállalkozások szervezésével próbálták meg stabilizálni.6 Ugyanakkor a testületi „tagság” tekintélye a 80-as évek végére jelentős mértékben csökkent.7 2. A Munkásőrség a rendszerváltás idején 1989 májusáig A 80-as évek politikáját és eseményeit a következő tényezők befolyásolták jelentős mértékben. Magyarország teljes eladósodottsága, aminek következtében a hitelnyújtók idővel nem csak a gazdasági, hanem a politikai döntésekbe is bele tudtak szólni.8 A Szovjetunió gazdasági és katonai megroppanása is fontos tényező volt. Lényeges, hogy a kádári politikát mindvégig meghatározta egyfajta ’56 fóbia, attól tartottak, hogy a rendszer gazdasági, katonai stb. megingása esetén egy újabb forradalom törhet ki.9 Az említett tényezők, és ennek során a hatalmi elit elbizonytalanodása, tették lehetővé kezdetben egy gyenge, majd később egy megerősödő ellenzék létrejöttét és a rendszerváltást, illetve, ami a mi szempontunkból fontos, befolyásolták a Munkásőrséggel kapcsolatos történéseket.10 rancsnok, de a Munkásőrség fennállásának utolsó hónapjaiban - a levéltári iratok tanúsága szerint - helyettese Dósa István látta el a főbb teendőket. Hivatalosan 1989. október 8-án nyugdíjazták, amely 31-étől vált hatályossá. MNL OL M-KS 288. f. 4/145-146. ő. e., MNL OL M-KS 288. f. 5/45., MNL OL M-KS 288. f. 5/277., MNL OL M-KS 288. f. 4/139., MNL OL M-KS 288. f. 5/706., MNL OL M-KS 288. f. 5/708. MNL OL M-KS 288. f. 4/156/157., MNL OL M-KS 288. f. 5/965., MNL OL M-KS 288. f. 59/1., Munkásőr c. lap 1980. április) 6 A következő munkáimban részletesen foglalkoztam mindezzel: A Munkásőrség előzményei. In: Ahogy mi látjuk Főszerkesztő: Gergely Jenő ELTE BTK 2007. 243-265., A Szociáldemokrata Párt Rendező Gárdájának megszervezése In: Rendszerváltások kortársa és kutatója Tanulmánykötet Izsák Lajos 70. születésnapjára ELTE Eötvös Kiadó Bp., 2013. 276-281., A Munkásőrség megalakítása In: Múltunk 2009. 3. szám. 238-280., A beletörődés ünnepe: 1957. május 1. Társadalom és Honvédelem XI. évf. 1. szám 2007. 53-111.; A Munkásőrség felállítása és tevékenysége 1958 elejéig In: Hadtörténelmi Közlemények 127. évf. 4. szám 2014. 941-991. 7 Markovics Ferenc, a Minisztertanács Védelmi Irodájának a vezetője így emlékezett erre vissza: „Istenigazából a munkásőröket nem sokba nézték. Sőt, akkor indultak el olyan dumák, hát volt alapja... Hogy a munkásőr kap kedvezményt a munkahelyén, miért kap kedvezményt, másoknak kell akkor helyettük dolgozni, szóval, mondjuk, ilyenekről konkrét tudomásom van, meg hallottam én is, saját fülemmel, hogy igen, voltak ilyenek.” (A szerző interjúja Markovics Ferenccel 2014. augusztus 25.)) 8 Az eladósodás folyamatát a következő könyv mutatja be igen részletesen: Mong Attila: Kádár hitele A magyar államadósság története 1956-1990 Libri Könyvkiadó Kft. 2012. 9 A teljesség igénye nélkül csak pár dolgot említenék: A pártvezetés a fegyveres szervek feladatainak meghatározása, kiképzése, fegyverzete terén jelentős figyelmet fordított arra, hogy az esetleges belső megmozdulásokat kezeim tudja. 1975-ig egy esetleges háborúban a hátországvédelemre rendelt fegyveres szervek állománya nagyobb lett volna, mint a szovjet csapatokkal elvonulóké. Háború esetén rendkívüli törvényeket léptettek volna életbe, ezekben is jelentős mértékben foglalkoztak egy lehetséges belső megmozdulással. Ezek kísértetiesen hasonlítottak a forradalom utáni jogszabályokra, pl. statárium. Az életszínvonal politikát, majd ennek megtartása érdekében a hitelek felvételét is meghatározták az effajta félelmek. 10 Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon 1987-1990. Napvilág Kiadó Bp., 2006. 5-14.
