Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1398 KISS DÁVID őszén és 1957 telén javarészt a fővárosban pár száz, majd közel kétezer főnyi Rendező Gárda működött, őket Halas Lajos próbálta összefogni. A Népőrség, később Munkásőrség felállítására már 56 őszén készültek tervek, végül az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) Ideiglenes Intéző Bizottsága (IIB) 1957. január 29-én döntött a testület felállításáról. A Munkásőrséget 1957 nyarára sikerült megszervezni, a létszáma ekkor közel 30 ezer fő volt. A szervezésben a szovjeteknek is jelentős szerep jutott.4 A milícia tagjai közül az első években majdnem mindenki MSZMP tag is volt egyben. [Formailag a munkásőr pártmegbízatást teljesített.] A jelentkezőket a helyi pártszervek válogatták ki, sőt, adott esetben a rendőrségnek is az ő jóváhagyásukat kellett kérni akár a kisebb, helyi szintű alkalmazásukhoz is. Szakszempontból a BM szervekhez tartoztak. A szerveződő Munkásőrség több rendezvényen is részt vett 1957-ben, például március 30-án Budapesten felvonultatták őket, akárcsak a munka ünnepén. A Munkásőrség 1957 és 1989 közötti tevékenysége is széleskörű, hiszen amellett, hogy a rendszer egyik legmegbízhatóbb támasza volt, az idővel 60 ezer fősre emelt létszám a határőrséggel, a rendőrséggel és a polgári védelemmel is együttműködött közrendvédelmi, határőrizeti, illetve katasztrófavédelmi feladatokban. Háborúban hátországvédelmi feladatokat kellett volna végezniük. Kialakították az állomány állandó és tervezett rotációját, amellyel a pártaggá való nevelést is igyekeztek biztosítani. A 70-es években korszerűbb fegyverekkel látták el őket. Halast Papp Árpád, őt 1980-tól Borbély Sándor5 követte az 4 Azt nem tudjuk, hogy a Munkásőrséghez került karhatalmisták közül hány lehetett korábban ávh-s. A statisztikákat sok esetben a hatalom saját érdekei szerint is alakította. 5 Borbély Sándor (1931-1998) Nagybú községben (ma Románia) született, négy polgári osztályt végzett. 1943-ban jött a trianoni Magyarország területére, a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt-ben (FFG) szerszámlakatos szakmát tanult, majd Csepelen a szakmájában dolgozott. 1945-ben MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség), majd 1947-ben SZÍT (Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom) tagja volt. 1949-ben járási EPOSZ (Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége) titkár, majd a MINSZ (Magyar Ifjúság Népi Szövetsége) Kecskemét városi, Kiskunhalas járási titkára,1949 novemberétől a Pest megyei MINSZ (Magyar Ifjúság Népi Szövetsége) bizottságban függetlenített pártfunkcionárius, majd megyei titkár. 1950-ben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) szervezőtitkára lett. 1953-tól a DISZ Központi Vezetőség főinstruktora. 1955-ben a Szovjetunióban Komszomol iskolát végzett, hazatérése után a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek DISZ bizottságának első titkára lett. A forradalom alatt „részt vett a gyár fegyveres védelmében”. 1956 decemberében az MSZMP Ifjúsági Bizottság, majd a KISZ szervező bizottság tagja, majd 1957-től a KISZ KB titkára, később a KISZ budapesti első titkára volt. 1957. június 29. és 1962. november 24. között az MSZMP KB póttagja, 1970-89 között a tagja. 1962-ben befejezte tanulmányait az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) hároméves Pártfőiskoláján; a Csepel Vasművek MSZMP pártbizottságának másodtitkára lett. 1966-tól az MSZMP Budapest XXI. kerületi pártbizottság első titkára. 1970-ben megbízták az MSZMP Csepel Vasművek pártbizottságának első titkári munkájával. 1970. november 28-ától az MSZMP Központi Bizottság tagja. 1975. májusban kinevezték a KB Ipari, Mezőgazdasági és Kereskedelmi osztályának az élére, e mellett a Szövetkezetpolitikai Munkaközösséget is vezette. Megbízatása alól 1976. október 26-án felmentették, mivel KB-titkárrá választották, így az alsóbb szintű pártszervezési ügyekkel, majd ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági ügyekkel foglalkozott. 1977-1978-ban a KB Ifjúsági Bizottság elnöke, majd 1980-ig a Szövetkezetpobtikai Munkaközösség vezetője és a Gazdaságpolitikai Munkaközösség tagja. 1980. március 27-én vezérőmagyi rangban a Munkásőrség országos parancsnokává nevezték ki, államtitkári besorolással. Az MT Honvédelmi Bizottságának is tagja volt országos parancsnokként. 1986-ban altábornaggyá léptették elő. 1989. július 3-án kérte a nyugdíjazását az MSZMP Elnökségétől. Ezt tudomásul vették, de kérték, hogy a tisztét még év végéig lássa el, végül a testület felszámolásáig maradt országos pa-
