Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
Kiss Dávid A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI A Munkásőrséget1 1957-ben hozták létre. Megszületése és felszámolása majdnem egybeesik a Kádár-rendszer kiépítésével, és bukásával. 1957-ben kellett egy olyan erő, amelyre a hivatásos fegyveres szervek mellett, sőt, azokon felül az újjászerveződő kommunista hatalom támaszkodhatott. 1. A Munkásőrség szerepe a Kádár-rendszerben és előzményei A testület felállítása nem volt előzmények nélküli. Már az 1917-es bolsevik hatalomátvétel idején is működtek munkásokból verbuvált egységek Oroszországban, ennek mintájára az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság is szervezett gyári munkás alakulatokat, amelyek a Vöröshadsereg tartalékát adták.2 A „Nagy Háborút” követően a Weimari Köztársaságban gyakorlatilag az összes politikai erő rendelkezett saját párthadsereggel.3 Hazánkban, ebben az időszakban, az MSZDP (Magyarországi Szociáldemokrata Párt) Stromfeld Aurél vezetésével szervezte meg a saját Rendező Gárdáját (RG), amely az osztrák testvérszervvel is jó kapcsolatokat ápolt. AII. világháború után több magyarországi politikai erő is rendelkezett saját gárdával, de a Munkásőrség szempontjából az SZDP és az MKR majd a kettőből létrehozott MDP rendező gárdáját kell kiemelni. A kommunista gárda vezetője az a Halas Lajos volt, aki a későbbiekben a Munkásőrség első parancsnoka is lett. Az MDP gárdáját teljesen 1950-ben számolták fel. A többi szocialista ország kommunista pártja is megszervezte a maga pártmilíciáját. A forradalom előtt és alatt felmerült a munkásság felfegyverzése. A sztálinista erőkhöz hű alakulatokat azonban csak elenyésző számban sikerült felállítani. A felfegyverezett gyári munkások zömükben a Nemzetőrségbe integrálódtak. A forradalom leverését követően a Kádár-kormánynak azonnal szüksége volt valamilyen fegyveres erőre, így szervezték meg a karhatalmat. Ehhez kapcsolódóan 1956 1 Ólmosi Zoltán és Germuska Pál is foglalkozott a Munkásőrség megszüntetésével, legrészletesebb munkáik ezzel kapcsolatban: Germuska Pál: Odacsap a munkásököl? A Munkásőrség 1989-ben In: Kádárizmus mélyfúrások Évkönyv XVI. szerk. Tischler János Bp., 2009. 1956-os Intézet 439-482. Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszűntetése - Sikertelen kísérlet a megmaradásra In: Levéltári Közlemények 82/1. MNL OL (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) Bp., 2011. 189-226. 2 Zágoni Ernő - Somogyi Gyula - Farkas Ferenc: Hadsereg, honvédelem Bp. Zrínyi Kiadó, 1968. 7-39., Réti László: A Magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecsétjeik. Akadémiai Kiadó, Bp., 1970. 211-215., 268. 3 Bővebben: Németh István: Weimar arcai III. Párthadseregek. Paramilitáris szervezetek a német utcákon In: Rubicon 2011. 5. sz. 18-30.
