Századok – 2015

2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."

1384 PALASIK MARIA mányolók és a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemeinek házin­gatlanait”.77 Az öregségi nyugdíj megvonása Egy másik fontos kérdésben is sok kitelepített családot érintő döntés szü­letett. Az MDP Politikai Bizottsága 1951. márciusi határozatában elrendelte a Horthy-rendszerben közszolgálatban állók nyugdíjának felülvizsgálatát, és el­határozta, hogy a nyugdíjasok számát és a nyugdíj összegét a „minimumra” kell csökkenteni.78 A végrehajtást a Titkárság 1951. május 30-i ülésén elfoga­dott javaslat körvonalazta, amely meglehetősen „gumikategóriaként” határoz­ta meg az érintettek körét. Eszerint a „Horthy-korszak nyugdíjasainak tekin­tendő általában [sic! kiemelés - E M.] az, aki 1946. december 31. előtt került nyugdíjba”.79 A rendelkezés elsősorban a minisztériumok, a miniszterelnökség és a főváros egykori közép- és felső vezetőit érintette, tehát ugyanazt a réteget, amely a kitelepítéseket is el kellett szenvedje. A nyugdíjat felülvizsgáló bizott­ságok számára elrendelték, hogy munkájuk során „szigorúan osztályszempon­tokat kell érvényesíteni”, és a bizottságokat „megfelelően kiképzett elvtársak­ból kell összeállítani”. Ha valakinek a nyugdíját a bizottság meghagyni javasol­ta, akkor az ÁVH-nak kellett elküldeni, hogy „priorálják”, vagyis nézzék meg, milyen terhelő adatokat őriznek a politikai rendőrség adatbázisában az érin­tettekről. Ám a netán meghagyott nyugdíjakat is maximálták 350 forintban, az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást pedig 150 forintban.80 Nem készült még statisztika a kitelepítettek korfájáról, de a kitelepítés előkészületeként felvett kérdőíveken és a kitelepítettekről készült különféle lis­tákon mindig feltüntették az érintettek születési évét. Közöttük nagyon sok az 1870-es, 1880-as és 1890-es években született idős ember - vagy az özvegyük, akikre szintén vonatkozott a nyugdíjmegvonás. Ok azok, akik a kitelepítés so­rán koruknál fogva már nehéz fizikai munkát nem tudtak végezni, akik kör­nyezetük jóindulatára, segítőkészségére voltak bízva. Csupán jelzésképpen, egy foglalkozási kategóriát vizsgálva a nyugdíjukat vesztett kitelepítettek között találjuk dr. Chikán Bélát (1891), Pesterzsébet 1924-1944 közötti polgármester­ét, Homonnay Tivadart (1888), Budapest 1942-1944 közötti főpolgármesterét, 77 A házingatlanok államosítása. A BVT VB ülési bejelentés a házingatlanok államosításáról szóló törvényerejű rendelet végrehajtásáról. In: Források Budapest múltjából, i. m. V/A: 158-160. Erre ahhoz képest, hogy az MDP Titkárság már 1951. május 23-án tárgyalta a témát és elfogadta az előterjesztést a bérházak és villák állami tulajdonba vételére, csak majd egy év múlva született dön­tés. MNL OL M-KS 276. f. 54/145. ő. e. 78 MNL OL M-KS 276. f. 53/70. ő. e. 79 MNL OL M-KS 276. f. 54/146. ő. e. 80 Uo. Voltak kategóriák, ahol a előzetes felülvizsgálat nélkül meg kellett vonni a nyugellátást, többek között a következő esetekben: az 1945-ben nem igazoltaknál, az 1946-ban B-listázottaknál, a 18 éven felüli árváknál és félárváknál, valamennyi 500 illetve 250 forint felüli nyugdíjaknál. Végül az 1951. évi 30. törvényerejű rendelet a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról 1951. no­vember 11-én jelent meg, amely átmenetileg megvonta a munkaképes korban lévő és dolgozni bíró egyénektől a nyugdíjat, még akkor is, ha rendelkeztek biztosítással.

Next

/
Thumbnails
Contents