Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
A BUDAPESTI KITELEPÍTÉSEK POLITIKAI HÁTTERE ... 1951-1953 1375 együttesben a körülbelül 1500 tétel közül a legkorábbi dátumozású kérdőívet 1951. március 19-én töltötték ki a 36-os sorszámmal,45 míg a legmagasabb sorszám a 17 163.46 Még július 12-én felvett — sajnos sorszám nélküli — kérdőív is van az iratok között, ennek a családnak a kitelepítéséről július 14-én már meg is született a véghatározat, július 17-én pedig a kiköltöztetés.47 Úgy tűnik, hogy a kérdőívek több mint a felét 1951. április végéig kitöltették, azonban ez a munka tovább folyt május és június folyamán is, sőt szinte a kitelepítési eljárás alatt végig. A kitelepítés lebonyolításának végső időpontjához, július 18-hoz közeledve egyre közelebb került egymáshoz a kérdőívnek és a kitelepítést elrendelő véghatározatnak a dátuma.48 A kérdőíveket a BM alkalmazottai vitték ki az érintett címre, és a házfelügyelővel, a házbizalmival, a háztömbmegbízottal vagy az utcamegbízottal töltették ki azokat. Arra is volt példa, hogy a lakásban lakó bérlő, esetleg háztartási alkalmazott vagy valamelyik családtag szolgáltatott információt - természetesen többnyire titokban, de olyan eset is akadt, hogy az érintett a házfelügyelővel együtt töltötte ki a kérdőívet.49 Az adatlapok feldolgozása során igyekeztek kiszűrni a téves címek, a névazonosságok, a hibás adatok egy részét — ez nem igazán sikerült —, azonban összességében így is 6644 család (17 350 fő) került fel a kitelepítendők listájára.50 A kitöltött kérdőívek alapján hozták meg a kitelepítésről szóló véghatározatokat, a kérdőíveket tartalmazó szürke postai borítékra pedig ráütötték a „Felvéve” pecsétet. Azt azonban nem tudjuk, hogy milyen alapon választották ki azokat, akiknek a nevére végül is a véghatározatot kiállították. A címzett — vagy ahogyan a kitelepítést végrehajtók nevezték: a listavezető — az esetek többségében a családfő volt, de találunk példát a feleség nevére érkező,51 illetve gyakrabban az özvegynek címzett kitelepítési véghatározatra is. Arra szintén van precedens, hogy más-más időpontban két családtag nevére is érkezett — az egész családot egyformán érintő, különböző községekbe szóló — kitelepítési határozat.52 A kitelepítési véghatározat egy szabványnyomtatvány volt, amelyet a Belügyminisztérium nevében állították ki a 8130/1939. ME és a 760/1939. BM számú rendeletek alapján; benne szerepelt, hogy az érintetteket azonnali hatállyal 45 ÁBTL 3.1.5. 0-9975/22. 153. Ez a felmérés egy V kerület Szent István körút 21. szám alatti lakásról készült. 46 ÁBTL 3.1.5. 0-9975/33. 50. Ezen a kérdőíven nincs dátum, de tudjuk, hogy lakóit 1951. július 3-án indították útnak a kijelölt faluba. 47 ÁBTL 3.1.5. 0-9975/18. 161-168. 48 ÁBTL 3.1.5. 0-9975/29. 11-16. Például: a 17018-as sorszámú kérdőívet 1951. június 27-én vették fel, június 29-én pedig már meg is hozták a kitelepítést elrendelő véghatározatot! Egy sorszám nélküli kérdőívet 1951. július 10-én vettek fel, amely alapján július 12-én meghozták a kitelepítési véghatározatot, július 14-én pedig már el is szállították a háromfős családot. ÁBTL 3.1.5. 0-9975/9. 130-136. 49 ÁBTL 3.1.5. 0-9975/22. 93. 50 MNL OL XIX-B-l-j 39 doboz. 00487. Zárójelentés a nem kívánatos elemek Budapestről történő kitelepítéséről (1951. május 21 - július 18.), 1951. július 23. 51 Id. Szegedy-Maszák Aladárné és férje kitelepítéséről szóló véghatározat a feleség nevére érkezett. Lásd Palasik M.\ Kétszólamú hangfoszlányok i. m. 279-305. 52 ÁBTL 3.1.5. 0-9975/20., 490-526. és 528.
