Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
1376 PALASIK MÁRIA kitiltják Budapest területéről, továbbá tartalmazta a kijelölt kényszerlakhely címét is, valamint hogy az érintetteknek a lakást 24 órán belül át kell adniuk, mert a 6000/1948. számú kormányrendelet alapján a BM azt igénybe veszi. A véghatározat szövege azt is tartalmazta, hogy „Amennyiben más községben (rokonainál, ismerőseinél) kíván elhelyezkedni, jelen véghatározatban kijelölt lakhelyének az elfoglalása után ez irányú kérelmet terjeszthet az új lakhely szerinti illetékes megyei tanács elé...”, illetve hogy a végzés ellen a Budapesti Rendőrkapitányságon lehet panaszt tenni, de az a végrehajtásra nem halasztó hatályú.53 A dokumentum a házfelügyelő részére is rendelkezett arról, hogy a lakást további intézkedésig zárolják, az új bérlő kijelöléséről pedig a kerületi tanács fog gondoskodni. A véghatározatokat Rudas György rendőr alezredes írta alá. A kézbesített kitelepítési határozatok másik oldalán van egy szöveg, hogy a véghatározattal együtt kézbesítik a kijelölt lakhely szerint illetékes megyei tanács véghatározatát arról, hogy hova telepítik az érintetteket, illetve másfél sor arról, hogy az új lakhelyen a munkába állásról — „kívánságára” — a helyi tanács gondoskodik. A kitelepítési véghatározatokat rendőrök kézbesítették a címzetteknek. Közben a befogadó megyékben is megkezdték az előkészületeket a „fogadásra”. A kitelepítést irányító bizottság Házi Árpáddal együtt elsőként az MDP Szolnok megyei titkárával, a megyei tanács elnökével és a megyei rendőrkapitánnyal beszélte meg a feladatokat, akik részben szóbeli, részben írásbeli eligazítás alapján összeállították az odatelepítendők elhelyezési tervét. A bizottság egyedül a Nagyberki községbe javasolt betelepítést nem fogadta el, mivel az ún. szocialista község. A bizottság által jóváhagyott elhelyezési tervek alapján, a megyei végrehajtó bizottságoknak előre kiosztott nyomtatványt kellett kitölteni a helyi osztályidegennek bélyegzett befogadókról és az igénybe vett lakrészről. A megyei tanács által félig kitöltött nyomtatványt azután Budapestre kellett küldeni, ahol a kitelepítést irányító bizottság jóváhagyásával a Belügyminisztériumban hozzáírták az adott település, adott lakcímére beköltöztetendő emberek nevét. A megyei tanácsok is a fentebb már ismertetett 6000/1948. számú kormányrendelet alapján vették igénybe a fővárosból kitelepítettek — akiket ez esetben kijelölt bérlőnek neveztek — számára kijelölt lakrészt. így lett teljes a betelepítési (illetve kisajátítási) véghatározat, amely ellen nem volt mód fellebbezni, a tulajdonosoknak a kijelölt lakrészt haladéktalanul ki kellett üríteni. Érthető módon a betelepítési véghatározatok dátuma rendszerint korábbi volt, mint a kitelepítési véghatározatoké, hiszen ezeket addigra, mire a kitelepítettek adott csoportja megérkezett a településre, már ki kellett kézbesíteni a befogadó családoknak.54 * A betelepítő véghatározatnak két része volt: a felső tartalmazta a befogadók számára az utasítást, míg az alsó letéphető harmad 53 ÁBTL 2.5.6. Gyakorlatilag mindegyik véghatározat. 54 MNL OL M-KS 276. f. 65/183. ő. e. 5-6. Jelentés a nemkívánatos elemek Budapestről történő kitelepítéséről, 1951. május 26. Házi Árpád jelentésében azt írja, hogy csatolja a Szolnok megyébe telepítendők elhelyezési tervét, valamint a kitelepítés során használatos háromféle nyomtatványt, azonban ezek a mellékletek hiányoznak az irategyüttesből.
