Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
SZOVJET CSAPATKIVONÁS MAGYARORSZÁGRÓL 135 A kétoldalú egyezmény engedélyezte a szovjet félnek, hogy 67 helyőrségben 60.500 katonát állomásoztasson az országban. Lehetővé tette, hogy a Szovjetunió a csapatok létszámát önkényesen megváltoztassa, és az „ideiglenes létszámváltozást a szovjet parancsnokság a magyar féllel ne hangolja össze”.63 A szovjet nagykövetség 1958. januári elemzése a kialakult helyzetről kritikusan fogalmazott: „Ami a magyarországi szovjet csapatok létszámát illeti, a szovjet fél nem ad információt a magyar elvtársaknak erről a kérdésről. Meg kell állapítani, hogy ez megsértése azoknak a feltételeknek, amelyeket a magyarországi szovjet csapatok státuszáról szóló egyezményben meghatároztak.”64 Az 1958. április 2-án Magyarországra érkezett Hruscsov a Kádár Jánossal folytatott négyszemközti beszélgetésük alkalmával felvetette, hogy Romániához hasonlóan Magyarországról is kivonják a szovjet csapatokat. Sipos Levente történész úgy tudja, hogy Kádár erről április 11-én zárt ülésen tájékoztatta a PB tagjait.65 A KB tagjai erről hónapokkal később szereztek tudomást, amikor Kádár János moszkvai tárgyalásairól a Központi Bizottság 1958. június 6-án tartott ülésén azt mondta: „...ha kizárólag a belső dolgainkat nézzük, minden további nélkül ki lehetne vonni...Ami azonban a külső provokáció lehetőségét illeti — ami fennáll — mi nem vagyunk képesek védeni saját független államunkat”.66 1958. május 24-én Moszkvában ülésezett a VSZ-tagországok Politikai Tanácskozó Testületé, ahol egyebek mellett I. Sz. Konyev marsall arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy 419 ezer fővel csökkentik a VSZ fegyveres erőit, és kivonják Románia területéről a Varsói Szerződés értelmében ott lévő szovjet csapatok (erre 1958 augusztusában sor is került). A tanácskozáson tudomásul vették a szovjet kormány döntését a magyarországi megszálló erők egy hadosztállyal történő csökkentéséről és az országból történő kivonásáról.67 A Magyarországról kivont szovjet csapatok ezenközben már 1958. február-március folyamán elhagyták állomáshelyüket, a pápai, győri, szombathelyi, veszprémi, fehérvári, majd miskolci helyőrségekben. A búcsúztatást mindenütt ünnepélyes alkalomként szervezték meg, hogy ezzel is demonstrálják a két nép 63 Homor György. Szovjet csapatkivonás térségünkből. Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2009. 27-28. 64 AVP RF f. 077 op. 39 papka 198 gy. 13. A szovjet-magyar kapcsolatok a Szovjetunió kormánya 1956. október 30-i, a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti barátság és együttműködés fejlesztésének és további erősítésének alapelveiről szóló deklarációjának fényében. A szovjet laktanyák megyénkénti elhelyezkedéséről a Honvédelmi Minisztériumban 1959-ben készült egy kimutatás. A dokumentumot közli: „A dolgozó népet szolgálom!” Forráskiadvány a Magyar Néphadsereg Hadtörténelmi Levéltárában őrzött irataiból 1957-1972. Szerk.: Ehrenberger Róbert. TONYO- GRÁF Nyomdai és Grafikai Stúdió, Bp., 2006. 49-54. 65 Sipos Levente-. Félelem a szabadságtól. In: Száz rejtély a magyar történelemből. Gesta Könyvkiadó, 1994. 200. Sipos nem jelölte meg az információ forrását. A Politikai Bizottság azonban 1958. április 11-én nem tartott ülést (aznap csak titkársági ülés volt), és ilyen tájékoztatásnak az Országos Levéltárban őrzött más dokumentumokban sem akadtunk a nyomára. 66 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei. Szerk.: Némethné Vágyi Karola-Soós László-T. Varga György-Ujváry Gábor. Magyar Országos Levéltár, Bp., 1997. 337. 67 Centralno-Vosztocsnaja Jevropa vo vtoroj polovinye XX véka. Tom I. Sztanovlenyije „realnogo szocializma” 1945-1965. Otv. red.: I. I. Őrlik, Nauka, Moszkva, 2000.
