Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
136 BARÁTH MAGDOLNA barátságát. Szovjet részről felmerült az a kívánság, hogy az utolsó részlegeket az MSZMP KB Politikai Bizottságának egyik tagja búcsúztassa. A PB 1958. március 13-án röpszavazással döntött arról, hogy az utolsó egységet Veszprémben Kállai Gyula búcsúztassa a PB és a kormány nevében, és „a magyar-szovjet barátságnak ezekről az ünnepi aktusairól” készíttessenek filmet és kapjon teljes sajtónyilvánosságot.68 1959-ben a Budapestre akkreditált nyugati diplomaták körében terjedt el az a hír, hogy hamarosan sor kerül a szovjet csapatok kivonására Magyarországról, ezt azonban Kádár hivatalosan is cáfolta.69 A téma ezt követően — jelen ismereteink szerint — évtizedekig nem volt napirenden. Foglalkozott viszont a Politikai Bizottság a családos szovjet tisztek elhelyezésével, amikor 1962. augusztus 7-én úgy határozott, hogy a Déli Hadseregcsoport által megjelölt helyeken 1962-1963 folyamán mintegy 46 millió Ft értékben tiszti szállókat építenek.70 Az 1970-es évek végétől a Déli Hadseregcsoport már csupán négy hadosztályt foglalt magában, körülbelül akkorára zsugorodott, mint az egykori Különleges Hadtest. Ugyanakkor aránytalanul nagy mennyiségű hadianyagot tároltak itt és számos hídépítő alakulat tartózkodott Magyarországon; jelenlétük és a magyarországi raktárakban felhalmozott több mint ötszázezer tonna utánpótlás Molnár György hadtörténész szakértő véleménye szerint expedíciós háborús tervekre utalt.71 A háborús készülődést mutatta szerinte a Nagytevel mellett elhagyott MORAB-nak nevezett 3781 négyzetméteres föld alatti bunker is, melyet 14 méteres mélységbe telepítettek. Molnár úgy tudja, hogy az objektum körülbelül 400 fős személyzettel és saját számítógépközponttal rendelkezett, és atomháború esetén innen irányították volna a Déli Hadseregcsoport helyére lépő igazi frontot.72 (Molnár György ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szovjet hadigépezetből hiányzott a magyar belügyekbe való beavatkozásra alkalmas karhatalom, vagyis olyan speciálisan kiképzett és felszerelt csapatok, amelyek alkalmasak a lakosság ellen való bevetésre: „...viszonylag jól felkészültek az általános európai háborúban rájuk osztott szerepre, de komoly bajban lettek volna, ha 1970 után megint Budapest utcáira küldték volna őket”).73 Az 1980-as évek derekán a Magyar Néphadsereg vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy a hadsereg nagyságrendje és struktúrája már nem teszi lehetővé a korszerű fegyverzeti színvonal fenntartását. A haderőreformot azonban értelemszerűen a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői Parancsnokságával egyeztetve lehetett és kellett volna végrehajtani. Ennek jegyében került sor a magyar és szovjet katonai vezetők tárgyalására a védelmi kiadások 11-12 milliárd Ft (425 millió Rubel) összegű mérsékléséről 1987. szeptember végén. A megbeszéléseket magyar részről Pacsek József altábornagy, vezérkari 68 MNL OL M-KS 288. f. 8/99. ő. e. 69 Több ezzel kapcsolatos jelentés található a budapesti szovjet nagykövet jelentései között. AVP RF f. 077 op. 40 papka 204. gy. 4. 70 MNL OL M-KS 288. f. 5/274. ő. e. 71 Molnár Gy.: Megszállók homályban, i. m. 72 Uo. 73 Uo.
