Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
A BUDAPESTI KITELEPÍTÉSEK POLITIKAI HÁTTERE ... 1951-1953 1367 kitiltotta Budapestről. A kényszerlakhelyet Nádudvaron jelölték ki számára.17 Mindhárom esetben a kitelepítési végzést az AVH hozta meg. Ezek az esetleges kitelepítések azonban nem oldották meg a fővárosi lakásgondokat. Az iratokból úgy tűnik, hogy a nyugdíjasok és kegydíjasok vidékre költöztetésének ad hoc ötlete után a politikai vezetés újabb fortéllyal próbált hozzájutni a tehetősebbek lakásához. A „kitelepítés” szó első előfordulásának bizonyítéka a politikai közbeszédben egy 1950. szeptember 21-i géppel írt jelentés, amely arról tudósít, hogy ezen a napon kitelepítettek Budapestről hat személyt (két nőt és négy férfit) összesen 11 családtaggal. Az iratban pontosan feltüntették a kitelepítésre „ítélt” foglalkozását, a lakása méretét, valamint annak komfortfokozatát. A jelentést záró mondata azt ígéri, hogy a következő napon újabb kitelepítésekre tesznek javaslatot. Az iraton Gerő Ernőnek — az MDP főtitkárhelyettese és a Népgazdasági Tanács elnöke — kézírásával és aláírásával az alábbi megjegyzés olvasható: Sürgős! Bizalmas. Dénes István e.18 Kérem gondoskodni arról, hogy a holnapi lapokban már közlemény jelenjék meg arról, hogy személy szerint milyen prolik (hány személy, gyermekek, illetve családok száma) költöztek be a BudapestrőZ kiutasított burzsoá - reakciós arisztokraták19 lakásaiba. XI/22.20 Gerő A másnapi, azaz az 1950. szeptember 23-i Szabad Nép — valóban a Gerőféle utasítás alapján — fényképes tudósításokat közölt, amelyekből olvasóik megtudhatták, hogy „Sztahánovista [sic!]-család” költözött az „osztályellenség 17 Faragó László (1896-1967) 1945 májusától a Pénzintézeti Központ főigazgatója, 1945-1948 között parlamenti képviselő. Nem értett egyet a két munkáspárt egyesítésével, ezért 1948. februárban kizárták az SZDP-ből. Faragó még szerencsésnek is vallhatja magát, mert 1950 tragikus év volt az egykori szociáldemokraták számára, százával ítélték el vagy internálták őket. Lásd Magyar Nemzeti levéltár Országos Levéltár (MNL OL) MNL OL M-KS 288. f. 4/50-55. ő. e. Az MSZMP KB 1962. augusztus 12-14-i ülése. A Központi Bizottság határozata a személyi kultusz éveiben elkövetett törvénysértések lezárásáról. Faragó László személyi dossziéját sajnos a BM III/2. Osztály 1964-ben megsemmisítette. ÁBTL 2.1. IX/42. 1951-ben a feleségét, Faragó Lászlóné dr. Fuchs Teréziát is kitelepítették Budapestről, azonban nem a félje kijelölt lakóhelyére, hanem Heves városba, onnan írta a kérvényeit a különféle hatóságoknak, hogy hadd költözhessen át a főijéhez. ÁBTL 2.5.6. 00403/1951. Faragó Lászlóné dr. Fuchs Terézia. 18 Dénes István (1923-2005) 1950 májusától az MDP KV tagja, 1950 júniusától az MDP KV Irodáját vezette. 19 A listán szereplők között nyoma sem volt arisztokratának, a „reakciós arisztokrata” egy állandó jelzős pejoratív szitoknak szánt szókapcsolatként értelmezhető. A kitelepítettek foglalkozásaként az alábbiakat jelölték: nyugalmazott pénzügyigazgató, hentes és mészáros, volt vállalattulajdonos-tervezőmérnök, magánzó, ingatlanügynök felesége, üzemtulajdonos. MNL OL M-KS 276. f. 65/183. ő. e. 20 MNL OL M-KS 276. f. 65/183. ő. e. 1-2. A dátum téves, a római számot Gerő elvéthette, és IX (vagyis szeptember) helyett Xl-et írt.
