Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
134 BARATH MAGDOLNA külügyminiszter azonban az egyezmény aláírása előtt arra kérte szovjet partnerét, hogy az 1956. október-novemberi eseményekre vonatkozó rész maradjon ki; a magyar fél „levélváltás” útján lemondott a szovjetek által 1956-ban okozott károk megtérítéséről.59 (1990. augusztus elején azonban Annus Antal kormánymeghatalmazott részére készült egy kimutatás ezekről a károkról.60) Révész Géza és A. A. Grecsko 1958. április 1-jén írták alá a Magyarország területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok által igénybevett különböző létesítmények és a nekik nyújtott szolgáltatás rendjéről és feltételeiről szóló megállapodást.61 Ezt érdemes részletesen is megismerni, mert így érthetővé válik, hogy a majdani teljes csapatkivonást követő elszámolási viták miből is adódtak. Az egyezménynek megfelelően a szovjet csapatok, valamint az állományukba tartozó személyek és családtagjaik részére a Magyar Népköztársaság tulajdonát képező ingatlanokat (laktanyák, repülőterek, gyakorlóterek, lőterek, valamint ezek földterületei, lakó- és szolgálati épületek) bérleti díj fizetése ellenében kellett rendelkezésre bocsátani. A bérleti díjnak viszont a szovjet csapatok által ezen ingatlanok helyreállítására, felújítására és karbantartására fordított összeget kellett tekinteni. Az egyezmény emellett részletesen szabályozta a szállítási, távközlési, közüzemi szolgáltatási díjak megfizetési rendjét; ezek általában a Magyarországon érvényben lévő díjszabásnak feleltek meg. A kormányközi megállapodás lehetővé tette, hogy a szovjet csapatoknak az illetékes magyar hatóságok építőipari kapacitást bocsássanak rendelkezésre, amellyel szerződéses feltételek mellett építő és szerelő munkát végeztethettek. Ezen munkálatok értékét a magyar néphadseregre irányadó árszabályoknak és áraknak megfelelően forintban kellett kifizetni. Ha e létesítményeket a szovjet csapatok kiürítik, azokat az átadás napjának megfelelő műszaki állapotban kellett átadni a Honvédelmi Minisztériumnak. A szovjet csapatok eszközeiből épített vagy vásárolt létesítmények átadása esetén a magyar félnek az amortizáció, valamint azok további felhasználási lehetőségeinek figyelembevételével forintban kellett megtéríteni a létesítmények építésére vagy vételére fordított összeget.62 1990-ig tartó működése alatt mintegy 20.000 ügyben járt el, ami hozzávetőleg 60.000 magyar állampolgárt, 800 külföldit és 1000 magyar szervezetet (szövetkezet, vállalat stb.) érintett. A Bizottság kb. 240 millió Ft szovjet kártérítési kötelezettséget állapított meg. EncLrédy István: A szovjet csapatok kivonása Magyarországról és a környezeti károk felszámolásának története. Bp., 2013. 11. 59 Pataki I.: „Egyezmények” i. m. 134-135. 60 A Karácsony Imre csapatkivonási kormánymeghatalmazott-helyettes által készített összeállítás szerint az 1956. októberi események alatt Budapesten a lakásállomány 4,1%-a (közel 20 ezer lakás) sérült meg, 2217 pedig teljesen elpusztult. Ezek akkori értéke 336 millió Ft volt, ami 1990. évi árakon számolva 1,8 milliárd forintot tett ki. A vidéki lakáskárok összege 7 millió (1990-es árakon 36 millió) forintra rúgott. Az egészségügyi és oktatási intézményekben 12, illetve 40 millió (1990-es értéken 64, illetve 220 millió) forintnyi kár keletkezett. Ezekhez hozzászámolva a felsőoktatási intézményekben, illetve népművelési intézményekben esett károkat, az összes épületkárt akkori árakon 413 milhóra, 1990-es árakon 2,2 milliárd forintra becsülték. MNL OL XIX-A-88 3. d. Karácsony Imre feljegyzése Annus Antalnak, 1990. augusztus 8. 61 Az Egyezmény szövegét közli Pataki „Egyezmények” i. m. 149-158. 62 Erről az Egyezmény 8. cikke rendelkezett. L. uo. 156.
