Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
1364 PALASIK MARIA sek témáját „Kitörő éberséggel” A budapesti kitelepítések hiteles története címmel (Lap- és Könyvkiadó, Bp. 1989.). Valójában az utóbbi 15 évben történt érdemi változás a kutatásban, elsőként ismét a szociológusok — Hantó Zsuzsa és Saád József — végeztek részletekbe menő munkát, ennek eredményeként születtek meg az alábbi kötetek: „Magukkal fogjuk megzsírozni a földet”. Kitaszítottak, I. kötet. Szerk. Hantó Zsuzsa. Alterra Kiadó, Bp. 2001.; Családok munkatáborokban 1. Kitaszítottak. III. kötet. Szerk. Hantó Zsuzsa. Magyar Ház Kft., Bp. 2006.; Családok munkatáborokban 2. Kitaszítottak. III. kötet. Szerk. Hantó Zsuzsa. Magyar Ház Kft., Bp. 2007.; Hantó Zsuzsa: Kitiltott családok. Magyar Ház Kft., Bp. 2009.; Telepessors. Szerk. Saád József. Gondolat Kiadó, Bp. 2004. Majd megkezdődött a korabeli naplók és visszaemlékezések kiadása. A kitelepítést még kisgyermekként megélők egyikének, Széchenyi Kingának fontos munkája Megbélyegzettek A kitelepítések tragédiája című kötet (Kráter, Pomáz, 2006), amely egyszerre szintetizál és gyűjt visszaemlékezéseket. A visszaemlékezések közül követendőnek tartom a Mezőberény öröksége II. című munkát, amelyet Kisari Miklósné Chovanyecz Magdolna nevéhez fűződik, aki a Mezőberénybe, a legtöbb kitelepítettet befogadó alföldi kisvárosba kitelepítettek visszaemlékezéseit gyűjtötte össze és szerkesztette kötetbe (Orlai Petries Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjtemény, Mezőberény, 2011).3 A budapesti kitelepítések politikai hátteréről, indítékairól és irányításának folyamatáról azonban még nem született elemzés. Jelen tanulmány ezt szándékozik pótolni - elsősorban a rendelkezésre álló levéltári források alapján. Az előzmények Mire a kitelepítések kérdése szóba került, a hatalom a Magyar Dolgozók Pártja legszűkebb vezetésének kezében összpontosult - élén Rákosi Mátyás főtitkárral. A kialakult totális állam egyszerre monopolizálta a politikai és a gazdasági életet, a jogrendszert és a kultúrát. A bekövetkezett változások együtt jártak a társadalomnak csupán két osztályba (munkás, paraszt) és egy „rétegbe” (értelmiség) sorolásával, valamint azoknak a kirekesztésével, akik az új kategóriákba nem tartoztak bele.4 Az 1945 előtti hatalmi és szellemi elit néhány 3 Lásd még Gyarmati György: Toll - ecset - pokoljárás. Dietrich Adolf festő polgári életpályája, 1869-1953. Duna-Part, 2004/2. 54-60. Újabban Orgoványi István: Határvédelem Magyarország déb határán 1948 és 1953 között. In: A nagy testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyarországi titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerk. Gyarmati György - Palasik Mária. ABTL - L’Harmattan, Bp. 2012. 158-161.; Köbei Szilvia: Egyházi szálak az 1951-1953 közötti budapesti kitelepítések egyes eseteiben. In: A nagy testvér szatócsboltja i. m. 171-194.; Palasik Mária: Kétszólamú hangfoszlányok az ötvenes évek elején: Idősebb Szegedy-Maszák Aladár és felesége kitelepítésének története és nyugati visszhangja. In: A nagy testvér szatócsboltja i. m. 279-303.; Borvendég Zsuzsanna: Kitelepített „kémek”. Betekintő, 2013/1. http://www.betekinto.hu/2013_l_borvendeg; Kis-Kapin Róbert: Budapesti kitelepítettek Gyulaházán. Betekintő, 2013/1. 1. http://www.betekinto.hu/sites/default/ files/2013_l_kis_kapin_0.pdf; Palasik Mária: „Szeretett teljes köszönet”. Csorba Jánosnak, Budapest 1945 utáni első polgármesterének története. Betekintő, 2013/1. http://www.betekinto.hu/ 2013_1_ palasik 4 Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, Bp. 2001.
