Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
Palasik Mária A BUDAPESTI KITELEPÍTÉSEK POLITIKAI HÁTTERE ÉS LEVEZÉNYLÉSE, 1951-1953 „Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei...” 1950-1953 között a magyar társadalom egy része olyan erőszakos intézkedéssorozatot szenvedett el, amely során családok ezrei számára kényszerlakhelyet jelöltek ki, megfosztották őket addigi életük presztízsétől, házaiktól, lakásaiktól, ingóságaik nagyobb részétől, társadalmi kapcsolataiktól, és megaláz - tatva kelet-magyarországi zárt munkatáborokba hurcolták, vagy kuláknak1 kikiáltott parasztok házaiba költöztették be őket. Ez az úgynevezett kitelepítés, amely érintette a déli és a nyugati határsávban megbízhatatlannak vélt embereket, Budapesten és több nagyobb városban és néhány községben pedig a volt politikai elitet és a holdudvarukba tartozókat. Ezekről a kitelepítésekről évtizedekig alig beszélt a hazai szakirodalom.2 A csendet 1981-ben törték meg: Rátki Andrásnak A volt magyar uralkodó osztályok Egy 1951-es felmérés tanulságai című, a budapesti kitelepítésekről szóló írása a História 1981/3. számában, Ember Máriának a Hortobágy, szociális tábor, 1952-1953 című írása pedig a Forrás 1981/6. számában jelent meg. Majd újabb hallgatás után 1984 februárjában mutatták be a Bacsó Péter rendezte Te rongyos élet... című fdmszatírát. 1988-ban egy újabb művészfdm és egy dokumentumfilm is vetítésre került a témában: Téglásy Ferenc Soha, sehol, senkinek című fdmje, valamint a Gulyás testvérek Törvénysértés nélkül című dokumentumfilmje hatott megrendítő erővel. Egy évvel később az utóbbihoz kapcsolódóan dokumentumkötet is megjelent Törvénysértés nélkül A hortobágyi kényszermunkatáborok (1950-1953) filmszociográfiai dokumentumai címmel (Összeállította Gulyás Pál, Gulyás János. Láng Kiadó, [Bp.] 1989). 1989-ben két fiatal szociológus, Dessewffy Tibor és Szántó András az akkor hozzáférhető források és saját készítésű interjúk alapján dolgozta fel a budapesti kitelepíté-1 Orosz eredetű szó, a szovjet propagandában a falusi osztályellenségként politikailag megbélyegzett módos gazdálkodó. 2 Természetesen a Nyugat mindjárt reagált a kitelepítések hírére. A müncheni megjelenésű Hungária 1951. június 15-i számától folyamatosan adott hírt a kitelepítések folyamatáról, majd a kitelepítésben élők sanyarú sorsáról. 1951-ben szintén Münchenben Makra Zoltán és Palásthy Rezső szerkesztésében jelent meg a Fekete könyv a magyarországi kitelepítésekről, amely szól már az 1951-es kitelepítésekről is. (Black book: Concerning the Mass-deportation in Hungary. Edition Hungária, München, 1951.) Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ABTL) Makra-hagyaték.
