Századok – 2015

2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei

A RAJK-PER SPANYOLORSZÁGI ELŐZMÉNYEI 1341 lett az érkező magyarok „káderese”.75 Innen került később a magyar zászlóalj­hoz. Haász itt, Albacetében kéri felvételét a SKP-ba, a Biográfia de militantes, a jelentkezéshez szükséges, igen részletes kérdőív aláírási dátuma 1938. márci­us 23. Ebben úgy állítja be magát, mintha 1919 óta folyamatosan tagja lett vol­na a KMP-nek, és 1931 óta Kun Bélával és embereivel került volna konfliktusba azok szektarizmusa és „terrorizmusa” miatt. Egyszóval, nem írt igazat önélet­rajzában. A vele kapcsolatban állók közül, akik információkat adhatnak róla, Haász László Kepes Imre, Szabó Ferenc76 és Pedro Fernández nevét említi, de ugyan­itt, egy még februárban írott német nyelvű levelében Kepes és Pedro Fernández mellett „Camarada Pedro” (=Gerő) nevét is megemlíti.77 A közben Spanyolországba érkezett, s a brigádtörzsnél jelentkezett, majd a magyar zászlóaljhoz beosztott Fodor/Berger Zoltán és a vele együtt érkező Haász István78 döbbenten konstatálták, hogy a számukra már rosszhírű, meg­bízhatatlan, kalandor figura, Haász László milyen befolyásos személy, s azt is, hogy hatalmas károkat és megosztottságot okoz azzal, hogy a „trockista” jelzőt aggatja a neki nem tetsző személyek lejáratására. Haász István hamarosan meghalt egy ütközetben. Fodor/Berger viszont tanúja volt a Haász vádjait megtárgyaló pártgyűlésnek és Rajk valamint a több­ség Rajk melletti kiállásának. Visszaemlékezésében részletesen leírja az ülésen történteket. Fodor/Berger memoárjának jelentőségét és hitelét az adja, hogy a polgár­­háború után, amikor Moszkvába ment, itt a Komintern központban kapott megbízást. Mint írja „két és fél év múlva nekem jutott az a feladat Moszkvában, hogy a spanyol anyagoknak a Komintern archívumában történt rendezése so­rán az ügyet lezárjam. Javaslatomra a megrágalmazott elvtársak [Rajk László, Wachtel Andor, Sebes Imre, Zsinkó Vilmos - AA] visszakapták becsületüket.79 Fodor/Bergert Gerő kezdeményezésére a francia André Marty, a Komin­tern VB egyik titkára kérte fel 1940-ben, hogy dolgozza fel a spanyolországi magyar önkéntesek káderanyagát. Fodor a Komintern-archívum akkori vezető­jének, Eduardo D’Onofrio segítségével látott munkához. Fodor/Berger ezt írja ezzel kapcsolatosan: „A legnagyobb iratcsomó a már említett Rajk-Haas-acta volt. Mellékelve voltak a francia és a spanyol párthoz címzett Haas-féle rágal­mazó beadványok és levelek, s ott volt Rajk beadványa, amelyben okosan, tár­gyilagosan, részletesen leírja az egész dolgot a párt számára. Az iratokból is ki­között Franciaországban vett részt a kommunista mozgalomban. 1936 novemberétől a spanyol pol­gárháború önkéntese, 1937-ben a magyar zászlóalj politikai biztosa, a huescai harcokban esett el jú­nius 12-én. 75 Györkei J.: A spanyolországi i. m. 149. 76 Szabó Ferenc a Francia Kommunista Párt magyar csoportjának a vezetője. Haászzal szoros kapcsolatban állt. 1945 után hazatért, de az ÁVH internálta. A táborban halt meg. 77 PIL, 504309 számú dosszié. 78 Haász István (1915-1938) aki öccse Haász Lászlónak, Keresztes néven vett részt a polgárhá­borúban, az ebrói harcokban esett el 1938 augusztusában. 79 Fodor Zoltán: A Pireneusoktól a Kárpátokig. Bp. 1982, 88-91., 94-97., 112-114. Idézet a 114. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents