Századok – 2015

2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei

1340 ANDERLE ÁDÁM jasságai miatt,67 ezzel az akkor életveszélyes váddal illesse. Haász ez időben már hadnagyként68 a magyar zászlóaljnál volt. Rajkot sokfajta módon, feljelen­tő levelekkel és rágalmazással igyekezett lejáratni. Ennek a folyamatnak központi történése az 1938. július közepére összehí­vott párt-nagyaktíva vitája, ahol Kepes Imre kapitány és Boros Miklós had­nagy69 aláírásukkal támogatták Haász írásos előterjesztését, amely Rajkot troc­­kizmussal vádolta. Rajk visszautasította az őt és társait érintő vádakat, de a brigád pártbizottságának lengyel küldötte, azzal, hogy ez magyar ügy, bere­kesztette a vitát, s a vitában részt vevőket, meghagyva párttagságukat, felfüg­gesztette tisztségeikből. Ettől kezdve Rajk őrmesterként harcolt tovább.70 Györkei Jenő 1986-ban megjelent könyvében már ezeket az eseményeket és konfliktusokat is említi, megállapítva: „A bizalmatlanság légköre, az ellensé­geskedés, a tisztességes kommunisták ellen trockizmus vádjával indított hajsza beárnyékolta a bázis életét”.71 A Rajk és Haász László kapcsolatával összefüggő események legközelebbi és leghitelesebb krónikása Fodor/Berger Zoltán72 volt. 0 az 1920-as évektől is­merte Haász Lászlót, mert annak testvére, Haász István közeli barátja volt. Tőle tudjuk, hogy Haász László az 1920-as évek elején a magyar kommunista mozgalomban egy rövid ideig részt vett, ekkor születtek a később befolyásos kommunistákkal (Gerő Ernő, Tarr Imre) való kapcsolatai is. Később eltávolo­dott a kommunistáktól, vállalkozásokba kezdett (például gombgyárat alapí­tott), de sikkasztás miatt 1936-ban el kellett tűnnie Magyarországról.73 Fodor úgy tudja, hogy Moszkvába feleségével ment, hogy Gerő Ernő támogatását kér­je. Ám Gerő ekkor már Spanyolországban volt, így Haász utána utazott. Párizs­ban megszerezte régi elvtársa, Tarr Imre74 ajánló levelét, ezért Haászt bizalom­mal fogadták - s valószínűleg Gerő közbenjárására az albacetei brigádtörzsben 67 Gergely I.: Magyarok i. m. 440. 68 Az, hogy Haász, katonai tapasztalatok nélkül, ilyen gyorsan magas katonai rangot és bizalmi beosztást kapott Spanyolországba érkezésekor, „magas” pártfogóra - vélhetően Gerőre - utalhat. 69 Kepes Imre (1908-1986) 1930-tól vett részt a kommunista mozgalomban, 1936-1939 között a spanyol polgárháborúbem harcolt. 1940-1946 között Mexikóban élt. Az 1960-as évektől diplomáciai szolgálatban dolgozott. Boros Miklós (1906-1976) a Seres nevet használta. 1936-tól harcolt Spanyol­­országban. A világháború után a magyar honvédség katonapolitikai osztályán dolgozott, 1949-ben koholt vádak alapján elítélték. 1954-ben rehabilitálták. 70 Uo. 441^42. 71 Györkei J.: Legenda, valóság i. m. 61. 72 Ez írói álnév. Rendes neve, amellyel a Kominternben is dolgozott, Berger Zoltán volt. Tanul­mányunkban azonban fenntartjuk az írói álnevét. A továbbiakban a főszövegben Fodor/Berger válto­zatban említjük, ahol könyvére utalunk, ott a Fodor nevet hagyjuk meg. 73 A Politikatörténeti Intézet levéltárában őrzött Haász levelek, önéletrajzok némiképpen rész­letesebbé teszik a képet. Az 1903-ban született Haász László 1919-ben a KMP tagja lesz. Igen aktív illegális tevékenységet folytat (Illegális neve: „Fényes”) a Tanácsköztársaság bukása után is, 1922-ben Bécsben egy agitátorképző iskolában ismerkedik meg Gerő Ernővel (Singer), akivel együtt tevékenykedik itthon, s együtt is buknak le. Haász 3,5 hónapot ül börtönben, kiszabadulása után azonban eltávolodott a kommunista párttól - ezt később, Moszkvában írott önéletrajzában azzal ma­gyarázta, hogy állandóan megfigyelte a rendőrség. A sikkasztás tényét is elismeri Haász, s ezért megy menekülésszerűen Moszkvába 1936. augusztus 19-én. 74 Tarr Imre (1900-1937) a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben harcolt, majd kom­munistaként illegális tevékenység miatt emigrálnia kellett Magyarországról. 1924-1936 novembere

Next

/
Thumbnails
Contents