Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
1334 ANDERLE ADAM tikai kontroll alatt született. A magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában című nagy terjedelmű kötet 1959-ben jelent meg. Előszavát Dr. Münnich Ferenc írta, aki a polgárháborúban Flatter Ottó néven, őrnagyként több felelős katonai tisztséget is betöltött. A kötet visszaemlékezéseket közölt, s ebben az volt a feltűnő, hogy a Rajk-perben elítélt, majd rehabilitált néhány brigadista visszaemlékezései/írásai is helyet kaptak (Cséby Lajos, Marschall László, Ráth Károly). A kötetet a Magyar Partizánszövetség patronálta, s az MSZMP kiadója, a Kossuth Kiadó jelentette meg. A könyv fontos esemény volt, mert először adott képet a polgárháborúról és abban a magyarok szerepéről. Némiképpen azonban sematikus, idilli képet rajzolt a kétségtelenül hősies küzdelemről.40 Az 1960-as évek második felétől azonban a túlélők visszaemlékezései elkezdték a Rajk-ügy spanyol fejezetében eddig meglévő sűrű homályt oszlatni. Elsőként Csatári (Kálcsics) József visszaemlékezése tartalmaz Rajk spanyol tevékenységéről méltató sorokat. Csatári, aki századosként harcolt a Rákosi-zászlóaljban, az ebrói csata kapcsán ír Rajkról: „Ma is mélyen él emlékezetünkben Rajk személye, feltűnő szerénysége, feltűnő okossága s a hősök közt is kiemelkedő bátorsága és áldozatkészsége. A nehéz idők pokoli harcaiban: az extremadurai áttörésnél, az aragóniai visszavonulásnál, az ebrói támadásnál mindig az elsők között volt. A Nemzetközi Brigád kivonása előtt, 1938. szeptember utolsó napjaiban nagyon súlyosan megsebesült. Bombaszilánk érte a vállát, hónapokig feküdt a kórházban. Január végén, amikor a fasiszta túlerő már Barcelonát fenyegette, Rajk — pedig sebei még mindig nem gyógyultak be — visszatért alakulatához, a magyar zászlóalj megmaradt részéhez. Ezt a csoportot már hónapokkal előbb leszerelték, s csak azért nem szállították el Spanyolországból, mert nem volt hová... Rajk László... csak a Brigád külön parancsára tért vissza az első vonalból.”41 A tárgyszerűen helytálló, de mégis pátosszal teli megfogalmazás az első nyilvános tisztelgés Rajk emléke előtt, s jelzi a Rajkkal kapcsolatos történelemhamisítással szembeni elutasítást. 1977-ben két fontos könyv is jelent meg e témában. A hadtörténész Györkei Jenő hatalmas, spanyol és magyar levéltári kutatások eredményeit mutatta be a spanyol polgárháborúról s benne a magyarokról. Rajkról, aki Firtos László néven harcolt párttitkár-politikai biztosként, bajtársainak visszaemlékezései alapján Györkei igen pozitív képet fest, s részletesen ír Rajk ebrói napjairól és sebesüléséről.42 Különösen fontosak Györkei információi a magyar század, majd a magyar zászlóalj megszervezéséről és parancsnokairól, tisztjeiről. Talán nem véletlenül, hiszen ama történet fő szereplői, mint például Cséby Lajos, aki spanyol ne-40 Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában. Szerk. Gyáros László. Bp. Kossuth Kiadó, 1959. E kötet második, átdolgozott kiadása 1987-ben jelent meg. Az új kiadás szerkesztője az a Kepes Imre, aki a Rajk-elleni Haas akcióban szerepet vállalt. A bevezető tanulmány Harsányi Iván munkája. 1956 előtt ugyan néhány könyv megjelent a polgárháborúról, de ezek egyfajta üdvtörténetként értékelhetők. Lásd például Cseresnyés Sándor: ...nemcsak a spanyol nép ügye. Bp. Dante Kiadó, 1948; és Constantia de la Mora: Vérző Spanyolország. Bp. 1953. című könyvei. 41 Csatári József: Brüsszeltől Budapestig. Bp. 1967. 68. 42 Györkei Jenő: Magyar önkéntesek a spanyol polgárháborúban. Bp. 1977. 156., 194., 210.
