Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
A RAJK-PER SPANYOLORSZÁGI ELŐZMÉNYEI 1335 vén Pedro Fernández kapitány, a Rákosi-zászlóalj első parancsnoka volt, Csatári (Kálcsics) József százados, aki politikai biztosa volt a századnak, Kovács Ferenc kapitány, századparancsnok-helyettes és mások is a Rajk-per áldozatai voltak, s ily módon kaptak a történésztől a valóságot leíró és egyben méltató, elismerő szavakat. Érdekes és fontos jellegzetessége Györkei e könyvének, hogy a Rajk-per vádiratában központi helyet kapó Rajk-Haász konfliktus azonban nem kerül említésre, ahogy Gerő Ernő neve sem jelenik meg a könyv lapjain. Ezt a tilalmat lépi át Gergely Imre Magyarok a spanyol néppel (1936- 1939) című, ugyancsak 1977-ben megjelent könyve. Ebben önálló fejezetet kapott a Rajk-Haász konfliktus „A »csendes Ebro« a lármás intrika zajlásában” címmel.43 Gergely a budapesti szociáldemokrata újság, a Népszava spanyolországi tudósítójaként volt a polgárháború idején Spanyolországban, s mint a leírásból kitűnik, az ebrói napokban a századdal lehetett. A magyar zászlóalj a Segre és az Ebro folyók találkozásától némiképp délre, írja Gergely, Almatret község környékén helyezkedett el, az Ebro folyón túl Fayon (Faio) község házai látszottak. Itt látogatta meg a zászlóaljat a nemzetközi brigádok törzsének hadnagy rangú tisztje, Haász László, aki a törzsben a káderosztályon a magyar ügyek káderese volt. Nagyzoló, nem egyenes jellemű ember, aki gyakran rágalmazta meg a vezető beosztású tiszteket. Egy Moszkvában, a Komintern archívumában található rágalmazó levélben a magyar századhoz megérkező magyarokról írt különös, rosszindulatú jelentést - tudósít Gergely: „Megérkeztek a magyar elvtársak. Valamennyien derék harcosok, kivéve a pestieket. Ezek egytől egyig trockisták, a párt ellenségei. Különösen vonatkozik ez Rajkra, Wachtelre, Sebes Imrére és Zsinkóra”, idézi Haászt.44 Ugyanerről beszélt felülvizsgálati vallomásában (1954) — bár más nevekre emlékezett — Cséby Lajos is, aki a zászlóalj parancsnoka volt: „1936-ban mentem Spanyolországba... 1937 januárjában felvetettem...egy nagyobb magyar egység megteremtését Rákosi zászlóalj néven, ahová a spanyolországi néphadseregben szétszórtan harcoló magyar önkénteseket gyűjtjük össze.” Ennek első parancsnoka Cséby Lajos lett, aki elmondta: „1937 áprilisában az interbrigádok magyar káderese, Haász László meglátogatta a zászlóaljat... Hozzám, mint a zászlóalj parancsnokához nagyon sok panasz érkezett Haász ellen..., de ezeket elutasítottam... 1937 szeptemberében megérkezett Rajk. Sebes Sándor, Sebes Imre, Sebes György és Tömpe András társaságában. Haász felkeresett engem, és kijelentette, hogy értesítést kapott, hogy az érkezettek trockisták. A Káderosztály vezetőjéhez fordultam, hogy miért küldenek hozzám trockista gyanús elemeket... Közben puhatolózásom eredményeképpen Haászról megkaptam az információt, hogy ő sikkasztás miatt inturist útlevéllel, a Párt tudta nélkül ment Moszkvába, ahol be akart furakodni a Komintern apparátusába. Haászt elutasították azzal, hogy hajó kommunista, menjen Spanyolországba”.45 43 Gergely Imre: Magyarok a spanyol néppel, 1936-1939. Bp. 1977. 436-443. 44 Uo. 438. 45 ÁBTL, V-142673/4 I/l-d, 40-41.
