Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
A RAJK-PER SPANYOLORSZÁGI ELŐZMÉNYEI 1333 Rajkkal együtt 17 spanyolos,35 brigadista társát ítélték el. Hajdú Tibor szerint „A per során aránylag kevés spanyolost tartóztattak le (bár a vezető állást betöltők többségét kisebb funkciókba helyezték), és azokat is mellékperekben ítélték el - a nyilvános tárgyaláson közülük csak Cseresnyés szerepelt”.36 Hajdú véleménye — „aránylag kevés” — csupán a 97 elítélt számához képest „kevés”. Súlyos ítéletek voltak ezek, és mindegyik személy Rajkhoz kapcsolódó brigadista volt. Marschall Lászlót halálra ítélték, Kovács Ferenc 7 év, Ráth Károly 8 év, Csatári (Kálcsics) József 13 év, Cseresnyés Sándor 6 év, Cséby Lajos 8 év, dr. Kálmán András 15 év, Seres Géza 10 év letöltendő börtön- vagy fegyházbüntetést kapott. Beck Jánost 10 évi kényszermunkára, Mátyás (Katz) Lászlót 15 év kényszermunkára ítélték. Basch János, Tömpe András, Martin György ugyancsak börtönbüntetést kaptak. Mellettük, a Rajk-perhez kapcsolódva másik három brigadistát ítéltek el: Fazekas (Fuchs) Jenőt, Szabó Ferencet és Boros Miklóst. S az a több száz magyar brigadista,37 aki nem került bele a perbe, 1959- 60-ig meglehetősen erősen érezte a bizalmatlanságot és a kirekesztést. * * * Sokáig úgy tűnt, hogy a Rajk-per valódi okaira, az eljárás durva és kegyetlen vonásaira, az önkény tobzódására nem fog fény derülni. Ám Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után, amikor a magyar kormány vezetője 1953-ban rövid időre Nagy Imre lett, a Rajk-perben felülvizsgálati eljárást rendelt el. E koncepciós per életben maradt tagjait, s hasonlóképpen Rajkot és a többi halálra ítéltet és kivégzettet 1954-1955-ben rehabilitálták.38 Am a kép nem lett világosabb. A Kádár-kormány ugyanis az 1956-os forradalom leverése után — mert Kádár maga is érintett volt a Rajk-per törvénytelenségeiben — a per iratait megsemmisíttette (1957-1961), hogy ne maradjanak írott dokumentumai az ügynek.39 Az események későbbi értelmezése A spanyol polgárháború és a spanyolos brigadisták ügye 1956 után ugyan megszűnt tiltott tabu-téma lenni, de az első könyv még meglehetősen erős poli-35 Györkei által közölt adat. Vö. Györkei Imre: Legenda, valóság, tragédia. A nemzetközi brigádok történetéből. Bp. 1986. 225. 36 Hajdú Tibor: A Rajk-per háttere és fázisai. In: Társadalmi Szemle 11. 1992. 29. 37 Györkei Jenő 1500-ra teszi a magyar brigadisták számát, közülük harcban elesett 256 fő, 155-en eltűntek, vagy fogságba estek, 50-en megsebesültek, 118-an pedig kórházban sebesülésükbe haltak bele. Györkei Jenő: A spanyolországi Rajk-ügy. In: Múltunk 4. (1996) 147. 38 Ekkor derült ki az is, milyen méltatlan durvasággal történt Rajknak és társainak elföldelése. Az exhumálási jegyzőkönyv szerint (1956. szeptember 17.) holttestüket Budapesttől 25 km-re, egy földúton haladva egy erdő mélyén ásták el. Zinner T.: A nagy politikai affér i. m. 254. 39 Hajdú T.: A Rajk-per háttere i. m. 17-36.
