Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
1332 ANDERLE ÁDÁM A bíróság előtt Rajk, megértve a reménytelen helyzetet, és ismerve e koncepciós perek kínzásokat is alkalmazó mechanizmusát, „beismerte” e vádakat. Beismerő vallomásában részletesen, konkrétan kitért azonban az egyik, spanyol vonatkozású vádpontra. A zászlóaljban tett első tette a bomlasztó tevékenység, mondja, „A másodiknak azzal tettem eleget, hogy 1938-ban, az ebrói harcok előtt, mint a Rákosi zászlóaljnak a párttitkára, mesterségesen napirendre tűztem Haas Lászlónak, aki a zászlóalj egyik tisztje volt, politikai fegyelmi ügyét, hogy ezzel politikai ellentéteket szítsak a zászlóaljban. Megjegyzem, hogy emellett a tevékenységem mellett a Rákosi-zászlóaljban trockista propagandát is kifejtettem. Ennek az lett a következménye, hogy amikor a pártvezetőség a Haas-ügyet tárgyalta, a zászlóalj kommunista tagjai leleplezték az én trockista magatartásomat. Lényegében tehát visszafelé sült el az egész dolog: engem a pártból kizártak.”29 30 31 32 Rajk tehát tulajdonképpen megismételte a vádiratot, de egyben meg is személyesítette, Haász László nevét megemlítve. A perben látványos gyorsasággal hoztak ítéletet. Rajkot külügyminiszterként május 30-án tartóztatták le, s ugyanez év szeptember 24-én a budapesti Népbíróság már halálra ítélte. A Népbíróságok Országos Tanácsa október 14-én helyben hagyta e határozatot, s Rajkot másnap már kivégezték.33 E sokszálú, monstre persorozatban 155 ítélet született. Ebből 97 személy lett elítélve, 50 személyt internáltak büntető-munkatáborba. A vizsgálat során meghalt egy személy, öngyilkos egy személy lett. Hat esetben az eljárást megszüntették. A 98 ítéletből 15 személyt kivégeztek, életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek 11 személyt, 15 év börtönbüntetést kapott 15 személy, 10 év feletti büntetésben részesült 10 fő, 5-10 év közötti büntetést 38-an kaptak, öt évnél kisebb büntetésben 9 személy részesült.34 29 Kovács Ferenc századparancsnok-helyettes volt a Rákosi-zászlóaljban. Letartóztatása előtt rendőrezredes. [A 29., 30., 31. jegyzet tördelési okok miatt átkerült erre az oldalra. - A.A.] 30 Csatári (Kálcsics) József (1909-1970) 1930-tól Belgiumban élt, az ottani munkásmozgalomban vett részt. 1936 októberétől harcolt Spanyolországban, kapitányi kinevezést kapott, a Rákosi-zászlóalj parancsnok-helyettese volt az ebrói csata idején. 1945 után határőr-alezredes. 31 A visszaemlékezésekben és a kihallgatási jegyzőkönyvekben szereplő további, Rajkhoz közelálló brigadista nevek: Cseresnyés Sándor, dr. Kálmán András, Cséby Lajos, Seres Géza, Tömpe András, Adám György, Sebes Imre, Boros Miklós, Basch János, Martin György. Ezek mindegyikét elítélték a koncepciós perekben. Személyükről a későbbiekben írunk részletesebben. Dr. Kálmán András orvos, aki a polgárháborúban a Garibaldi zászlóaljhoz tartozott, a börtönben öngyilkos lett. Sebes Sándort, az MDP KV gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét, ugyancsak spanyolos brigadistát többen is megvádolták a kihallgatások alatt, mint trockistát, de Rákosi bízott benne. Baráth Magdolna: Szovjet tanácsadó feljegyzése Magyarországról. 1950-ből. In: Betekintő 4. (ABTL), 2008. 32 A vádiratot és a kihallgatások jegyzőkönyveit közb Rajk-per. Szerk. Paizs Gábor. 45-176. Az idézet a 86. oldalon. 33 Katonai perek a kommunizmus időszakában 1945-1958. Szerk. Okváth Imre. Ebben Zinner Tibor tanulmánya szól a Rajk perről: Az egyik gyújtózsinór a Rajk-Brankov-ügyhöz (is) címmel. Adatok a 241. oldalon. 34 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL): „Rajk László és társai” ügy, III. kötet, EX/6/1, 49 számozott lappal. Az összesítő adatok a 3. oldalon.
