Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
1328 ÄNDERTiE ADAM att” őrizetbe vették Rajk Lászlót és 19 másik társát. A kommüniké fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a letartóztatottak között ipari munkás vagy dolgozó paraszt nem volt.3 A különös ebben nemcsak az volt, hogy Rajk Lászlót már május 30-án letartóztatták, de az is sokkolta a közvéleményt, hogy Rajk letartóztatásakor külügyminiszter, s a legszűkebb pártvezetés tagja volt, korábban pedig (1946- 1948 augusztusa) belügyminiszter. A vádak képtelenségnek tűntek - és azok is voltak. Ám ma már tudjuk azt is, hogy a második világháború után, a hidegháború kezdetétől Kelet-Európábán sztálinista tisztogatások kezdődtek a teljes politikai hatalmat 1948-1949-től megszerző kommunista pártok által ellenőrzött államokban, s az áldozatokat magukban a kommunista pártok legmagasabb politikai szféráiban találjuk.4 5 Ebben az általános keretben kell elhelyeznünk a magyarországi Rajk-pert is. A hidegháború okozta felfokozott gyanakvás és az erős nemzetközi feszültségek mellett a fő okok között megtaláljuk Sztálin „paranoid gyanakvását”, amely mindenütt ellenséget látott, de Közép- és Kelet-Európa országaiban a jugoszláv-szovjet politikai konfliktus is fontos szerepet játszott.6 „Rajk és társai” esetében a vád egyszerre tartalmazta a „trockista elhajlást”, az imperialistáknak és Titónak való kémkedést és hazaárulást, magában foglalva a sovinizmus bűnét is. Ezen túl megjelent a hatalomátvétel puccsista szándékának a vádja is. Figyelemre méltó mozzanat a magyar esetben az, hogy a vádlottak mindegyike régi kommunista volt, és a nyugat-európai országokból a második világháború után tértek vissza. Ez utóbbi magában is életveszélyes tényező volt. Ahogy a Moszkvából hazatért kommunista „trojka” (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály) második embere, Gerő Ernő egy ízben a szovjet követnek, Gregorij M. Puskinnak megfogalmazta: a „Nyugatról” hazatért kommunisták „ötven százaléka kétségtelenül kém”.6 A hidegháború légkörében a magyar antifasiszták külföldi tevékenysége átértékelődött. A magyar „spanyolosok”7, akik közül sokan a spanyol polgárháború után a francia és a belga ellenállásban harcoltak tovább a nácik ellen, vagy Afrikában az angol hadseregbe léptek, illetve Svájcból támogatták e küzdelmet, hazájukban immár gyanúsakká váltak. De ilyen előítéletek fogadták a Latin- Amerikából visszatért magyar kommunistákat is.8 A magyar önkéntesek története a háború után persze harmonikusan kezdődött. Igen korán, már 1945. július 21-én megalakult a Nemzetközi Brigádok 3 Rajk per. (válogatta Pais Gábor) Bp. 1989. 38-40. 4 Hódos György: Kirakatperek. Sztálinista tisztogatások Kelet-Európábán. Bp. 1990; lásd még: Zinner Tibor: A nagy politikai affér: a Rajk-Brankov ügy. Saxum, Bp. 2013. 5 Hódos Gy.: Kirakatperek i. m. 15-19. 6 Pünkösti Árpád: Rákosi a csúcson. Bp. 1996. 159. 7 Tanulmányunkban felváltva használjuk a magyar történeti szakirodalomban elfogadott „brigadista” és „spanyolos” szavakat. Mindkettő a spanyol polgárháborúban a Nemzetközi Brigádokban harcoló magyar önkénteseket jelenti. 8 Szász Béla: Minden kényszer nélkül. Bp. 1989. Zinner Tibor utószava, 406.
