Századok – 2015

2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei

A RAJK-PER SPANYOLORSZÁGI ELŐZMÉNYEI 1329 Magyar Önkénteseinek Szövetsége, amely a Rákosi-zászlóalj hagyományainak ápolását, a külföldön élő magyarokkal és más országok brigadistáival való kap­csolattartást fogalmazta meg célként, s valóban, a brigadisták világkonferenci­áin igen aktív volt a magyar részvétel. A szövetség elnöke Szalvay Mihály a pol­gárháború legendás zászlóaljparancsnoka (Csapajev) lett, titkára pedig Rajk László. Tisztségviselői között ott találjuk Tömpe Andrást,9 dr. Kálmán And­rást,10 Beck Jánost,11 Ráth Károlyt,12 Mező Imrét,13 Sziklai Sándort,14 Gyáros Lászlót,15 Szarvas Pált16. Ügyvivő titkár Sebes Sándor17 lett. Mindannyian ve­zető állami és párttisztséget betöltő „spanyolosok” voltak. A Szövetség díszel­nökének Rákosi Mátyást kérték fel. Az alapító ülésen két üdvözlő táviratot fogalmaztak meg. Egyet a London­ban székelő brigadisták világszövetségének, a másikat pedig a fasiszták elleni győztes partizánháború miatt nagy tekintélynek örvendő Tito marsallnak. Tóth György pedig azt javasolta, keressenek kapcsolatot a szerbiai magyar partizá­nokat tömörítő Petőfí-brigáddal. Ha az elkövetkező éveket nézzük, ezek a ja­vaslatok nem tűntek szerencsésnek.18 A győzelem utáni eufóriában a magyar spanyolosok kezdeményezésére létrejött 1946-ban a Magyar-Spanyol Baráti Társaság is, amelynek Cséby La­jos19, immár vezérőrnagyként lett az elnöke, mellette pedig Ráth Károlyt látjuk a vezetőségben.20 A brigadisták aktív kapcsolatot tartottak a száműzetésben tevékenykedő spanyol köztársasági kormány budapesti követségével, képviselőjét nemcsak a brigadisták, de Szakasits Árpád, a köztársaság elnöke, Rajk László és Gerő Ernő miniszterek is fogadták. Julio Prieto Villabrille követet, aki 1946 novem­berében érkezett Budapestre, Rákosi Mátyás is fogadta, s támogatásáról bizto­sította a spanyol követ kormányát. Rákosi e beszélgetésben utalt arra, hogy az ő nevét viselő „magyar brigád” a Kommunista Párton belül egyesület formájá­ban továbbra is létezik és „kész visszatérni harcolni, ha ez szükséges”. Rákosi 9 Tömpe András (1913-1971) Rajkkal érkezett Spanyolországba, hadnagyként századparancs­nok volt a polgárháborúban, később a francia ellenállásban harcolt. A Rajk-perben nem ítélik el, dip­lomata Latin-Amerikában és hírszerző tábornok, 1971-ben öngyilkosságot követ el. 10 Kálmán András orvosként vett részt a polgárháborúban. 11 Beck János (1915-2001) Szalvay és Rajk tolmácsa volt a zászlóaljnál. 12 Ráth Károly (1903-1985). 13 Mező Imre (1905-1956) Dinge a neve a polgárháborúban, ahol hadnagyi rangot ért el. Részt vett a francia Ellenállásban is. 1945 után párt és szakszervezeti középvezető. 1956-ban hal meg a forradalom idején. 14 Sziklai Sándor (1895-1956) brigadista, a francia ellenállásban is harcolt. Honvédezredes volt 1945 után. 15 Gyáros László (1908-1980) 1936-1939 közt a spanyol polgárháborúban harcol, kapitány lesz, majd a belga és a francia ellenállásban vesz részt. 1945 után újságíró, diplomata. 16 Szarvas Pál (1908-1971) 1930-tól Franciaországban él. 1937-től harcol Spanyolországban, őr­mesteri rangban. 1945 után belügyi majd diplomáciai szolgálatban dolgozott. 17 Sebes Sándor. A Rákosi-zászlóaljban harcolt. 18 Politikatörténeti Intézet Levéltára (továbbiakban PIL), 682.f. 16. ő.e., 1-12. 19 Cséby Lajos (1899-1977) a Rákosi zászlóalj első parancsnoka, 1945 után a Magyar Partizán­szövetség elnöke, vezérőrnagyként. 20 Änderte A.: A magyar-spanyol kapcsolatok i. m. 126.

Next

/
Thumbnails
Contents