Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
SZOVJET CSAPATKIVONÁS MAGYARORSZÁGRÓL 129 hogy segítsenek lakást keresni a szovjet hadsereg tisztjeinek, mivel megérkeztek családtagjaik, komoly politikai problémát jelent. Rákosi állítása szerint több mint háromezer lakásról volt szó, és a helyőrségparancsnokok mind több követeléssel álltak elő. A helyzetet súlyosbította az is, hogy a szovjet csapatok állomáshelyei olyan településeken voltak, ahol a lakáshelyzet amúgy is súlyos volt, vagy olyan kis településekről volt szó, mint Hajmáskér, Tököl stb. Rákosi arra kérte a szovjet kormányt, tájékozódjon a Középső Hadseregcsoport igényeiről és teljesítésük rendjéről, s maga Moszkva hagyja jóvá a Hadseregcsoport kérelmeit. A beszélgetésen jelen lévő Gerő megerősítette a Rákosi által elmondottakat, s közölte: nem arról van szó, hogy nem akarnak segíteni, nem is a leküzdendő nehézségekről, de nincsenek mindig meggyőződve arról, hogy a Középső Hadseregcsoport parancsnoksága azt kérelmezi, amit a Szovjetunió hadügyminisztériuma vagy a szovjet kormány szükségesnek tart. Minthogy ez az ügy komoly problémává vált, szükségesnek tartanának erről egy kormányszintű megbeszélést.33 Ezzel összefüggésben Gerő Ernő 1954. január 27-én feljegyzést írt Apró Antalnak, amelyben a szovjet kormány válaszát sürgetve azt javasolta, hogy Nagy Imre miniszterelnök kéresse magához Kiszeljov nagykövetet és kérdezze meg, hogy a magyar felvetésre a szovjet kormánytól érkezett-e már válasz. Gerő szerint olyan nagy összegekről van szó (12 millió forint), amit nem tud a magyar kormány biztosítani.34 35 1954. január 28-án Nagy Imre Jevgenyij Kiszeljov nagykövettel folytatott beszélgetése során újból szóba hozta a szovjet katonák és családjaik lakáskérdésének ügyét. Közölte, hogy folytatódnak a partizánakciók az egyes egységparancsnokok, sőt egyes tisztek részéről, akik lakásokat követelnek a helyi magyar szervektől. A miniszterelnök szerint mindez bonyodalmakat, sőt szovjetellenes hangulatot vált ki, mivel a szovjet csapatok állomáshelyein már hónapok óta egyetlen magyar sem kapott lakást, még a legjobban rászorulók sem, mert a teljes szabad lakásalapot a katonai szükségletekre tartották fenn. Nagy Imre hangsúlyozta, hogy mivel ez politikai problémává vált és szovjetellenes hangulatot eredményezett, szükségesnek tartotta erre felhívni a szovjet vezetés figyelmét, s egyúttal kérte a helyzet rendezését.36 A nagykövet azt állította, hogy beszélgetésük előtt 3-4 héttel Tyihonov altábornagy a szovjet kormány megbízásából már választ adott a magyar kormánynak, személy szerint Rákosi Mátyásnak. Abban ígéretet tettek arra, hogy a szovjet kormány figyelembe veszi a nehézségeket és megvizsgálja az ügyet annak érdekében, hogy a kéréseket a minimumra csökkentsék. Tyihonov altábornagy válaszát nem ismerjük. M. V Zimjanyin, a szovjet Külügyminisztérium IV Európai Osztályának vezetője a honvédelmi minisztertől kapott információra hivatkozva arról tájékoztatta V A. Zorin külügyminiszter-helyettest 1954. január 28-án, hogy határozat született a külföldön szolgáló 33 Szovjet nagyköveti iratok Magyarországról 1953-1956. Kiszeljov és Andropov titkos jelentései. Szerk.: Baráth Magdolna. Napvilág Kiadó, Bp., 2002. 117. 34 MNL OL M-KS 276. f. 66/46. ő. e. 35 Szovjet nagyköveti iratok Magyarországról i. m. 127-128.
