Századok – 2015
2015 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Romsics Ignác: Törvényes megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944-1947 között
TÖRTÉNETI IRODALOM 1311 A könyvvel kapcsolatban azonban nem hagyhatom figyelmen kívül kritikai észrevételeimet, ezeket pontokba szedve foglalom össze: 1. Franciaország politikájának megértéséhez szükséges a francia geopolitikai gondolkodás megértése. Az, hogy a francia diplomácia hogyan és miképpen értékel egy-egy országot, nem választható el a nemzetközi kontextusától, és e mögött minden esetben a francia geopolitikai gondolkodás található. E tekintetben a szereplők, döntéshozók nem egységesek, a politikájukat alapvetően meghatározzák a személyes tényezők. Ez jól kimutatható például Szovjetunió megítélésben meglévő eltérésben a de Gaulle-i és a pompidou-i időszakban. A könyv ugyan jól szakaszolja a francia politikát és a De Gaulle utáni időszakot helyén kezeli, de a kitekintésben nem foglalkozik azzal a ténnyel, hogy a szakasz 2007-ben lényegében lezárult. 2. A bevezető tanulmányban túlzottan támaszkodik a magyar nagykövetség jelentéseire (főképpen a hetvenes-nyolcvanas évek időszakában), ami önmagában nem probléma, de így valójában a francia diplomácia magyar szempontú értelmezését olvashatjuk. Forrás és szakirodalom bőven rendelkezésre áll ezen időszak összetettebb elemzéséhez. 3. A levéltári forrásokra való hivatkozás tekintetében komoly anomáliák tapasztalhatók. A szerző nem következetesen alkalmazza a források jelzeteit a hatvanas-hetvenes évek első felére vonatkozóan. Érdemes lett volna ezek pontosítása érdekében egy hetet Párizsban eltölteni, mert így a kötetben a jelzetek a forrásoknál a régi rendszer szerint, míg a bevezető tanulmányban vegyesen szerepelnek, (pl. 68. oldalon a 19. számon a régi jelzet, a 73. oldalon a 212. számon új jelzet szerepel). Az pedig minden valószínűséggel egyszerű figyelmetlenség, hogy a 78. oldalon a 212. számú lábjegyzetnél nem szerepel a karton száma, mint ahogy az is, hogy a szerző a „Budapesti felhívás” idejét 1968 márciusára teszi 1969 helyett (89.oldal). 4. A szerző igyekszik korrekten hivatkozni a témával foglalkozó és részére forrásokat átadó, fordító kutatótársakra, így minden valószínűség szerint az is egyszerű figyelmetlenség, hogy a recenzens által 2008-ban megjelent forráskiadványban már megjelent forrásokra egyszer hivatkozik (pl. 53. számú dokumentum, 422. oldal), egyszer meg nem (pl. 48. számú dokumentum 386. oldal). Meglátásom szerint ezeket a hiányosságokat egy szakmai lektor könnyen észrevette volna, így a recenzes is nyugodtabb lehetne. Mindent összevetve azonban egy jól és korrekt nyelvezettel megírt munkát olvashatunk, amely hiányosságai ellenére is összegzi az eddigi ismereteinket, de egyben arra készteti a témával foglalkozó kutatót, hogy a részleteket tovább elemezve egyre inkább megismerje a téma és a korszak minden összefüggését. Fontosnak tartom, hogy a magyar diplomácia történetére vonatkozóan forráskiadványok jelenjenek meg, ezt azonban jó lenne a nyugati példákat követve tervszerűen, évről évre haladva végezni, így elkerülhetnénk azokat a csapdákat, amelyek egy-egy nagyobb korszak elemzése során jelentkeznek. Érdemes és szükséges tehát diplomáciatörténettel foglalkozni, de ehhez a módszertani-elméleti megalapozottság elkerülhetetlen előfeltétel. Garadnai Zoltán „TÖRVÉNYES” MEGSZÁLLÁS Szovjet csapatok Magyarországon 1944-1947 között. Szerk. és bev. L. Balogh Béni Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2015. oldalszám „A fasiszta hordák és nyilas segítőik szörnyű vandalizmussal, tehetetlen dühvei pusztították, felégették, kirabolták Budapestet. [...] De végül a Szovjet Hadsereg csapatai 1945. február 13-án teljesen felszabadították fővárosunkat a fasiszta rémuralom alól, és visszaadták népünknek Budapestet. A magyar nép soha el nem múló hálával és szeretettel gondol a hős szovjet katonákra, akik, ha kellett életük feláldozásával is, nemcsak hogy megszabadították népünket a német fasiszták és nyilasok uralma alól, de egyben leverték kezünkről az évszázados elnyomás bilincsét és szétzúzták a népelnyomó nagybirtokosok és nagytőkések államhatalmát.” Az először 1951-ben, majd később még többször is kiadott új magyar történeti összefoglalás értékelte így a II. világháború magyarországi befejeződését, s ennek részeként a szovjet csapatok történelemformáló szerepét, valamint a magyar társadalom viszonyát hozzájuk.! Köpeczi Béla szerk.: A magyar nép története. Budapest, 1951, Művelt Nép Kiadó, 491-492.)
