Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Ildikó: "A mi háborúnk igazságos..." A szatmári Vécseyek és az első világháború
1268 ZSOLDOS ILDIKÓ Az Osztrák-Magyar Monarchia szárazföldi hadseregében a haderő 7/8-ad részét a közös hadsereg keretében szervezték meg, 1/8-a a honvédségben (a magyar korona országaiban) és a Landwehrben (az örökös tartományokban) tömörült. A közös hadsereg emberállományának csaknem a felét a magyar korona országaiból nyerte. A honvédség és a Landwehr, melyeknek ereje közel egyforma volt, a közös hadsereg mellett és attól elkülönítve szerveződött, és gyalogsági, lovassági és tüzérségi egységeket ölelt fel. Háborús időben ez a haderő kiegészült a honvédséghez kapcsolódó népfelkelő és a Landwehrhez kapcsolódó Landsturm-alakulatokkal, mert az Osztrák-Magyar Monarchiának kétfrontos háború esetére nem maradt kiképzett és békeidőben megszervezett tartalékhadserege. Ezért rögtön behívták a még ki nem képzett 21 éveseket. Ugyancsak tartalékképzés céljából mozgósították a kiképzett, de a közös hadsereg, a honvédség és a Landwehr póttartalékosi állományából már elbocsátott 33-42 éveseket, megkezdték újra a kiképzésüket, s belőlük népfelkelő és Landsturmezredeket szerveztek.44 A negyvenhat éves Vécsey Miklós 1915 augusztusában Pethő György, a sárközi uradalom kiemelt pozíciójú jószágigazgatójának tanácsára maga jelentkezett. „így most az önkényt jelentkezők privilégiumaiban fog részesülni, ha csakugyan behívják, ami szept. hó folyamán lenne”45 - világított rá Vécsey Magda a motivációs tényezőre. Miklós korosztályát 1916 elejétől kezdték behívni. A Temesvárott tartózkodó László fontosnak tartotta, hogy a legmegfelelőbb ló álljon öccse rendelkezésére: „Ha ló kell berukkolásodhoz, a kis sárgát jobban ajánlom, mint Balgát. Ez utóbbi túl nagy neked, s egy hosszú, elég ungelenkig [nehézkes] masina. A proporció ló és lovas közt amannál praktikusabb, azonfelül a nyaknak formációja is. Nyeregszerszám van a kamarában, amennyiben ezt ki kell egészíteni, ajánlom Dulczot vagy Glaszt, de erre ráérsz Pesten is.”46 Vécsey Miklós 1915 októberétől az Üllői úti honvéd kaszárnyában részesült kiképzésben és 1916 februárjától az I. honvéd huszárezred 5. lovashadosztályában őrmesterként szolgált.47 1917 szeptemberében hadnaggyá léptették elő. Testvérei aggódtak a túlzott kényelemhez szokott, felelőtlen, öntörvényű báróért, aki egyébként nem került a tűzvonalba. 1916 márciusában Bukovinában Czernowitznál volt az állásuk. Vécsey Miklós is sűrűn járt haza parlamenti szabadságra. A legfiatalabb Vécsey báró, József Aurél (1883-1958) a szarajevói merényletről Segesvárról Gyulafehérvárra tartván egy pályaudvaron értesült, ahol a személyekből álló bizottság előtt igazolták. 1889-ig a szolgálat csak saját költségen volt teljesíthető, a ruházati, élelmezési és elhelyezési költségek az önkéntest terhelték. A fegyverzet és a felszerelés használata külön díjtételt képezett. 1889-től viszont a jeles középiskolai eredménnyel végzők, az érettségizettek és a hatósági szegénységi bizonyítvánnyal rendelkezők államköltségen szolgálhatták le az egy évet, sőt még zsoldot is kaphattak. A dualizmus véderőtörvényeihez 1. Balla Tibor-. Véderőtörvények. In: Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Főszerk. Szijj Jolán. Szerk. Ravasz István. Bp. 2000. 710. 44 Galántai J: Magyarország az i. m. 125-126. 45 ANDJC 452 Nr. inv. 217 H. n. [Sárköz] 1915. aug. 29. Vécsey Magda Vécsey József Aurélhoz 46 A szatmári i. m. 146. Temesvár, 1915. szept. 4. Vécsey László Vécsey Miklóshoz 47 Bevonulása előtt tollba mondta óhajait Vécsey Magdának. Ehhez 1. A szatmári i. m. 188-189.
