Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Ildikó: "A mi háborúnk igazságos..." A szatmári Vécseyek és az első világháború
A SZATMÁRI VÉCSEYEK ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ 1269 zene elhallgatása jelezte a tragédiát. Az 1910-ben Rómából felszentelt papként és doktorált teológiatanárként hazatérő Vécsey József Aurél, aki 1912 óta a gyulafehérvári papnevelde tanáraként oktatott, így számolt be édesanyjának Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia meggyilkolásának rá gyakorolt hatásáról: „Én alig tudtam egy pár napig felocsúdni. Mindig híve voltam az ő házasságának, és most hogy felesége olyan hősiesen kitartott mellette és meghalt vele, csak még jobban tisztelem ezt a szerencsétlen házaspárt és botránkozom a temetési ezer apró tűszúráson, melyet az udvari hivatalnokok jónak láttak még a haláluk után is velük elkövetni.”48 A gyulafehérvári papneveldében a világháború első évében még zavartalanul folyt a tanítás, 1915-ben már kevesebb hallgatóval. Vécsey József Aurél a harcok megindulását követően hamar szembesült a háború árnyoldalával. A papi szeminárium bizonyos helyiségeit a sebesültek rendelkezésére bocsátották. Aurél a kis ebédlőben tartotta előadásait. „Sebesültjeink magyarok és oláhok, de van felvidéki tót és osztrák is. Igen jó emberek, kiken igyekszünk segíteni, ha lehet”49 - írta édesanyjának 1914 szeptemberében. Beszámolt arról is, hogy a betegek élelmezését egy zsidó személy50 vállalta, de a báró szerint nem megfelelően teljesíti e feladatot. „Szóval panama. Mindenfelé tettünk feljelentést, amerre csak lehetett, de eddig még nem volt eredmény. Ilyen a mi politikai erkölcsünk”51 - állapította meg a véleményét nyíltan kimondani szerető, igen fejlett kritikai érzékkel bíró teológiatanár. Románia 1916. augusztusi hadba lépése Erdélyt is hadszíntérré tette. A román hadsereg betörései elől menekült a lakosság. A veszélyeztetett területek kiürítése szervezetlenül folyt,52 ami késleltette a csapatfelvonulásokat, ugyanis 48 ANDJC 452 Nr. inv. 217 Gyulafehérvár, 1914. júl. 5. Vécsey József Aurél Dessewfíy Blankához - Az udvari hivatalnokok valójában Ferenc József akaratát teljesítették. Ferenc Ferdinánd morganatikus házassága miatt csak másodosztályú gyászszertartásban részesült. A császár megjelent a gyászmisén, de a ceremóniára egyetlen uralkodót sem hívtak meg és a katonaságot sem rendelték ki gyászfelvonulásra. 49 ANDJC 452 Nr. inv. 217 Gyulafehérvár, 1914. szept. 24. Vécsey József Aurél Dessewfíy Blankához 50 A szatmári Vécseyek zsidósághoz való viszonyát górcső alá véve megállapítható, hogy neveltetésükből adódóan mindannyian rendelkeztek arisztokrata öntudattal, amivel náluk együtt járt a zsidók lenézése, a velük szemben tanúsított lekezelő magatartás. Ez jól nyomon követhető dualizmus kori korrespondenciájukban. A két világháború között a történelmi magyar arisztokrácia jelentős mértékű társadalmi státuszvesztésével összefüggésbe hozható antiszemitizmus több családtagot jellemezni fog majd. Vécsey Miklósnál az 1930-as években egy igen erőteljes zsidóellenesség mutatható ki. Ez igaz József Aurélra is, ám ő a zsidótörvények meghozatala után változtatott álláspontján és próbálta védeni a zsidó származásúnak nyilvánított embereket. A kassai zsidó deportálások idején báró Vécsey József Aurél kanonok tagságot vállalt abban a tekintélyes egyházi személyekből álló ökumenikus küldöttségben, mely a rendőrtábornoknál tiltakozását fejezte ki a gettóba zártakkal alkalmazott bánásmód ellen. Szabó Lajos református lelkész, a küldöttség egyik tagja memoárjában így idézte fel Aurél szavait: „ez ... nem méltó keresztyén országban. Ezt én nem azért mondom, mert a zsidókat szeretem. Én sajnos, keresztyén létemre nem szerettem őket soha. Tudja, mint fajt nem szerettem és nem szeretem őket. De én most már filoszemita lettem, mióta Kassán gettó van. Mert az állattal nem szabad úgy bánni, mint ahogy maguk bánnak emberekkel”. Szabó szerint mindenki biztos volt benne, hogy még aznap újabb vértanú lesz a Vécsey családban. Nem lett újabb vértanú, de a protestálás sem járt sikerrel. Szabó Lajos: Utolsó szalmaszál. Bp. 2000. 134-135. 51 Uo. 52 Jakus János ezért Erdély kormánybiztosát teszi felelőssé, aki intézkedéseit nem egyeztette az osztrák-magyar 1. hadsereg parancsnokával, Staussenburg tábornokkal. Jakus János: Román be
