Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Ildikó: "A mi háborúnk igazságos..." A szatmári Vécseyek és az első világháború
1264 ZSOLDOS ILDIKÓ 1901-ben kibocsátott tizenhét pontból álló első autóforgalmi rendelet értelmében minden — a fővárosi főkapitányság által kibocsátott használati engedéllyel bíró — automobil évente „műszaki vizsgán” való részvételre volt kötelezve. A vezetői engedélyeket szintén a főkapitányság állította ki. Külterületi utakon 30 kilométeres sebességet engedélyezett a rendelet. A főváros belterületén a széles, gyenge forgalmú utcákon maximum 15 kilométeres sebességgel, a keskeny és nagy forgalmú utcákon 10 kilométeres sebességgel lehetett közlekedni. Azokon a helyeken, ahol a járókelők nem csak a járdát, hanem az úttestet is használhatták sétálásra, csupán az emberi lépésnek megfelelő gyorsaságot engedélyezett a szabályozás.16 A témánk szempontjából fontos katonai automobilizmus kezdetei is a századelőre estek. 1901-ben jelentek meg először automobilok a hadgyakorlatokon. 1909-ben a közös hadügyminiszter egy, a teherautomobilok beszerzését sürgető képviselői kérdést azzal az indokkal hárított el, hogy nem áll rendelkezésre elegendő hitel. Tájékoztatása szerint ebben az időben 25 automobil úti-mozdony, 10 teherautó, 5 könnyű teherkocsi és 3 műhelyautomobil vett részt a hadgyakorlatokon, továbbá azok a személyautomobilok, melyeknek egy részét a Magyar Királyi Önkéntes Gépkocsizó Testület tagjai bocsátottak rendelkezésre.17 A világháború kitörésekor a katonai hatóság a Vérmezőre rendelte az ország automobiljait, melyekből egy bizottság a tíz napos rekvirálás alkalmával 400 személy- és 144 teherautomobil hadi célra való rendelkezésre bocsátását tartotta szükségesnek.18 Vécsey László 1914 augusztusának első napjaiban kezdte meg az automobilista szolgálatot. Elsősorban bécsi megbízatásokat kapott, de helyi fuvarjai is akadtak. Veszélyes vállalkozásként értékelte ezeket az utazásokat a gyakori balesetek miatt, amelyek előidézésében jelentős szerepet játszott, hogy a kedélyeket a kémekre és a francia pénzt „motorokra heccelték”.19 Vécsey Lászlót szeptemberben a péterváradi (petrovaradini) főhadiszállásra vezényelték.20 Magyarország szerbek által lakott területének túlnyomó többsége a katonai övezetbe tartozott. Itt a hadsereg-főparancsnokság katonai igazgatása érvényesült, míg más részein a magyar kormány „kivételes hatalma”.21 „Minden hatósági és katonai intézkedés és rendszabály itt most már 16 A Királyi Magyar i. m. 24-25. 17 Uo. 31. 18 A rekvirálás vidéken is végbement. A későbbiekben megismételték, sőt a gumiabroncsokra is kiterjesztették. A katonai hatóság az automobilgyárak termelését is lefoglalta. Az időleges benzinhiány erősen korlátozó hatást gyakorolt az automobilhasználatra és 1916-ban a tulajdonosaiknál hagyottak közül már csak azok közlekedhettek, amelyeket a kereskedelemügyi minisztérium katonai vagy közigazgatási okból engedéllyel látott el. Üzemanyagot és gumiabroncsot csak az engedéllyel rendelkező automobilok részére lehetett vásárolni. 19 A szatmári i. m. 136. Bp., 1914. aug. 13. Vécsey László Vécsey Miklóshoz 20 Az Automobiltestületet 1916 tavaszán feloszlatták, a tiszteket csapatszolgálatra osztották be. Ablonczy Balázs-. Teleki Pád. Bp. 2005. 104. 21 Komoly hatásköri vitákra került sor a szerb polgári lakosság elleni eljárások során a Tisza-kormány és a Dél-Magyarországon állomásozó közös hadseregben egységek parancsnokai között. Utóbbiak az osztrák kivételes törvény alapján jártak el, mely a katonai hatóságokat messzemenő jogokkal ruházta fel. A magyar kivételes törvény a kormányhatóság jogkörét kiterjesztette, de a katonai hatóságnak nem engedett át kormányzati jogkört. A belső ellenségként kezelt szerbek irányában
