Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Ildikó: "A mi háborúnk igazságos..." A szatmári Vécseyek és az első világháború
A SZATMÁRI VÉCSEYEK ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ 1265 csak statáriális módon, Mannlicherrel [fegyverrel] intézhető el. Az itteni szerbek (bennszülöttek:) mind ellenünk vannak. Pópáikból már több tucat a streck-en [a nyújtófán] van. így hát belül pacifikálni, kívül harcolni kell”22 - írta szeptember 16-án. „Eltekintve a sokszor esztelen strapáktól, s az ezeket követő rengeteg unalomtól - megvolnánk valamennyire még”23 - ecsetelte Miklós testvérének, akire provizórikusán ráruházta a családfőséget.24 1914 szeptemberében fölmerült Vécsey László Przemyslbe való áthelyezése, amelyre azonban nem került sor.25 A második Potiorek-offenzíva26 közepette így értékelte a déli front helyzetét: „Itt persze nem fenékig tejfel a világ: aránylag igen nagyok a veszteségeink.”27 Október 29-i üzenetváltásában ez olvasható: „Itt a hadviselés a teljes stagnáció és a részleges sikerek között ingadozik. Ez — ad personam [személy szerint] — strapákat és unalmat eredményez. Másoknak persze még rosszabb dolguk van. Én nem panaszkodom, bár a gyomrom és egészségem valamennyire már sínyli ezt az életmódot.”28 Novembertől Temesvárott teljesített szolgálatot. Leveleit egy éven keresztül innen datálta.29 „Itt amint mondom majdnem „békeszerű” időket élünk. A csapatok a Duna vonalán állnak (:150 km:) és strázsálják. Történnek különben — ijesztés céljából — demonstrációk is, de ezek persze komolyabb cél nélkül”30- adott hírt magáról. 1915 márciusában lépéseket tett áthelyezése ügyében, ugyanis beosztásának állandó változtatása elégedetlenséggel töltötte el. „Frigyes főh[erce]g. Őfensége Hunyady Józsi útján érdeklődött sorsom iránt. Én ezt a kellemes hírt (:hogy ti. valamely más alkalmazást vagy beosztást kérhetek:) elég későn — pénteken múlt egy hete — kaptam. Rögtön írtam Huny.[ady] Józsinak ez ügyben és Andr.fássy] Sándornak is — teljesen kongruens tartalmú leveleket”31 — írta öccsének, kérve közvetítését. Leveleinek tematikáját elemezve megállapíthatjuk, hogy komolyan foglalkoztatták gazdaságának ügyei. Apjuk halála után Lászlóé lett a családi közaz erődemonstráció álláspontját képviselő Tisza István miniszterelnöknek a magyar kormányzati szuverenitás megóvásáért tett intézkedéseihez és a súrlódások eklatáns példájaként emlegetett zombori esethez 1. Galántai József : Magyarország az első világháborúban. Bp. 2001. 138-139. 22 A szatmári i. m. 138-139. Pétervárad, 1914. szept. 16. Vécsey László Vécsey Miklóshoz 23 Uo. 24 László báró azonban hiába jelölte ki a kötöttségeket elviselni képtelen, felelőtlen öccse számára a szem előtt tartandó fő elvet, hogy „a legmesszebbmenő spórolás szükséges”, az öntörvényű Miklós nem állt rá a takarékoskodásra. A gumipótlás nehézségei ellenére továbbra is rendszeresen utazgatott automobilon. 25 Az ide történő áthelyezés Vécsey báró számára hadifogságba esést eredményezhetett volna. 26 Az osztrák-magyar balkáni haderő 1914-es, Szerbia elfoglalásáért folytatott, végeredményét tekintve sikertelen hadműveleteit emlegetjük így. Az első aug. 12-24 között zajlott, a második szept. 7-től dec. 2-ig. Előfordul, hogy a szakirodalom az utóbbit kettébontja: az okt. végén a Romanja Planina-i csatával és üldözéssel végződőre és a nov. 5-i Valjevó elleni támadással indulóra. Pollmann Ferenc: Potiorek-offenzívák. In: Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Főszerk. Szijj Jolán. Szerk. Ravasz István. Bp. 2000. 551. 27 A szatmári i. m. 140. Petrovaradin, 1914. okt. 1. Vécsey László Vécsey Miklóshoz 28 Uo. 140. Petrovaradin, 1914. okt. 29. Vécsey László Vécsey Miklóshoz 29 Időnként szolgálati feladat teljesítése céljából Bécsbe távozott. Ilyenkor Budapesten megállva alkalma nyílt gazdasági ügyintézésekre is. 30 A szatmári i. m. 141. Temesvár, 1914. nov. 15. Vécsey László Vécsey Miklóshoz 31 Uo. 143. Temesvár, 1915. márc. 16. Vécsey László Vécsey Miklóshoz
