Századok – 2015

2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: "És most mutasd, hogy vidám vagy!" A magyar milleniumi ünnepségek karikatúrákon

A MAGYAR MILLENNIUMI ÜNNEPSÉGEK KARIKATÚRÁKON 1257 Vériiá podobizna pro ostalni svét. rint a „világrendet” Magyarországon a nemzetiségi csoportok tartják fenn, s a szórakozó asszimilált zsidók és magyarok, illetve a beáramló galíciai zsidók je­lentik a plusz terhet. A „magyar glóbusz” szlovák interpretációja arra is ráirá­nyítja a figyelmet, hogy ha a feudalizmus rendszere egykor megdőlt, akkor a számukra kedvezőtlennek ítélt helyzet is változhat a jövőben.44 A „magyar gló­busz” a millennium kapcsán megjelent a Figaróban is az idős Tisza Kálmán volt magyar miniszterelnök testére ráhúzva, s a földgömb közepén az „Ős-Bu­­davár” felirat, míg az Északi-sark helyett „Észak-Magyarország”, a Déli-sark helyett „Dél-Magyarország” olvasható (3. kép).45 Mindkét karikatúra a magyar büszkeségét és sovinizmust figurázta ki. A szlovákok helyzetével együtt érző Humoristické listyben a magyaror­szági nemzetiségi kérdés többször s változatos szimbólumokon keresztül került megjelenítésre, ami azonos a szlovák és a cseh lap megközelíté­sében az az, hogy a magyarok elnyomó­ként láthatók a rajzo­kon. Az egyik karika­túrán a magyar figura pisztolyt tart a szlovák szereplő felé miközben tlefényképezni szeret­né őt, s utasítja a szlo­vákot (4. kép): „És most mutasd, hogy vidám vagy! Egy, két, há.”46 A rajz alapötlete, mely szerint a magyar figura kényszerrel fedi el a nem­zetiségi csoportok vélt magyarországi helyzetét, magyarázható a nem magyar nemzetiségi csoportok európai aktivitásának növekedésére adott magyar reak­ciókkal, illetve azzal, hogy a millenniumi kiállítás nemzetiségi pavilonjai is a magyarok és nem magyarok békés együttélését igyekezett bemutatni. A romá­nok Memorandumukban sérelmezték jogfosztottnak ítélt magyarországi hely­zetüket 1892-ben, ugyanők felszólaltak a brüsszeli interparlamentáris konfe­laszt büntetésként kötelezte arra, hogy a vállán tartsa az egész égboltot. Mitológiai enciklopédia. 1. köt. Szerk. Hoppál Mihály. Bp. 1988. 654. 44 A képet részletes elemzés nélkül közli Miloslav Szabó, akinek azonban rendelkezésére állt le­véltári forrás a karikatúra keletkezésének körülményeiről, mely leírja magát a képet, s azt, hogy a glóbusz tetején a magyar és a zsidó figura csárdást járnak, tehát a magyar már csak a zsidóval tán­colhat, a többi nem magyar nemzetiségi mozgalom képviselője nem akar részt venni a csárdásban (.Miloslav Szabó : Invasion of „Judeo-Magyars”? The Hungarian Millennium of 1896 in the Anti-Semitic Caricature. In: Competing Eyes: Visual Encounters With Alterity in Central and Eastern Europe. Eds. Dagnoslaw Demski - Ildikó Sz. Kristóf - Kamila Baraniecka-Olszewska. Bp. 2013. 217-218.). 45 F 1896. október 31. „Koloman Tisza, der politisch längst Todte, /Steht wiederum auf. -Wirkung der Quote!” (Tisza Kálmán, aki politikailag már régóta halott, /ismét feltámadt. - A kvó­ta hatása!) 46 HL 1896. május 29.

Next

/
Thumbnails
Contents