Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: "És most mutasd, hogy vidám vagy!" A magyar milleniumi ünnepségek karikatúrákon
1256 TAMÁS ÁGNES uralkodó, Milán, Sándor édesapja viselkedését: Milán, mivel a szórakozást és a hölgyek társaságát igen kedvelte, véleményük szerint szívesen részt vett volna az ünnepségeken. A Humoristické listy karikatúráján is sertés képében láthatjuk a volt szerb királyt, aki szomorkodik, hogy nem fürödhet meg a „sárban”, azaz Buda várában. A szöveg megfogalmazása nemcsak arra utal, hogy Milán nem képviselhette a millenniumi ünnepségeken Szerbiát, hanem negatív asszociációkat kelt az ünnepélyhez kapcsolódóan.39 Milan ábrázolásán kívül a Der Flohban egy gúnyrajz tér ki a magyarországi nemzetiségi viszonyok megítélésére. Ez a rajz kétségbe vonja azt a magyar állítást, mely szerint a magyarok a nem magyar nemzetiségi csoportok követelései nyomása alatt állnának. A nemzetiségi csoportokat férfiak testesítik meg, akik szép magyar hölgyekkel igyekeznek kapcsolatba lépni, de a magyar nők vonakodnak már a kapcsolatfelvétel pillanatában.40 E ponton visszautalhatunk arra a már említett, ugyancsak a Der Flohban publikált képre, mely szerint az osztrák-német ló farkát egy lengyel alak ráncigálja, azaz Ausztria küzd a Lajtán túli nemzetiségi mozgalmak követeléseivel.41 A szlovák élclap viszont a nem magyar nemzetiségi csoportok elnyomását hangsúlyozta. Az egyik karikatúrán a földgömböt láthatjuk, mely úgy bukkant fel, mintha az egész Földön csak Magyarország létezne, s a glóbusznak majdnem a közepén helyezkedik el Budapest.42 A karikatúra tematizálta a keletről érkező galíciai zsidók Magyarországra vándorlását is, ami ugyancsak gyarapította a zsidó-magyar lakosságot - szemben a szlovákokkal, akik közül a rossz gazdasági körülmények miatt sokan vándoroltak ki Amerikába. A földgömböt a — szlovák, szerb, román s talán a szász — nemzetiségi mozgalmak képviselői tartják a hátukon, s a tetején láthatók a magyarok és az asszimilált zsidók. Ez az ábrázolási mód középkori tradíciókkal rendelkezik: a földgömb a feudalizmus időszakában készült rajzokon a három rend vállát nyomta, akiknek feladata ezáltal a meglévő, de számukra nem kedvező világrend fenntartása volt, s a glóbusz tetejére ránehezedett plusz súlyként vagy az uralkodó vagy az egyház.43 A karikatúrát tehát értelmezhetjük úgy, hogy a szlovák megközelítés sze-39 HL 1896. október 30., DF 1896. május 5. 40 DF 1896. május 17. 41 Az ausztriai nemzetiségi mozgalmak követeléseiről 1. pl.: Die Habsburgermonarchie: 1848-1918. Die Völker des Reiches. Bd. 3. Hrsg. Adam Wandruszka - Peter Urbanitsch. Wien 1980.; a nyelvhasználati követeléseikről 1.: Alfred. Fischeh Das österreichische Sprachenrecht. Brünn 1901. és Karl Gottfried Hugelmann : Das Nationalitätenrecht des alten Österreich. Wien-Lepzig 1934. 42 Č 1896. március 25.: „Pánmagyarország elfoglalása 1896-ban. Mi lesz akkor, ha ez az összes oda feljut, és a négy pillér eltörik?” A „magyar glóbusz” a magyar sovinizmust gúnyoló szállóige, melyet 1861-ben a bécsi Donauzeitung (az Anton von Schmerling vezette kormányzat szócsöve, rövid életű lap: 1860-1862. Lothar Hobelt : Die deutsche Presselandschaft. In: Die Habsburgermonarchie: 1848-1918. Politische Öffentlichkeit und Zivilgesellschaft: Die Presse als Faktor der politischen Mobilisierung. Bd. 8/2. Hrsg. Adam Wandruszka - Peter Urbanitsch - Helmut Rumpler. Wien 2006. 1835.) egy névtelen tárcaírója használt először Tóth szerint, „ráfogva egy magyar emberre, hogy a könyvesboltban azt mondta; Geben Sie mir globus von Ungarn”. (Tóth Béla : Szájmi szájra. Bp. 1895. 346.) Tóth forrásként Ágai bécsi levelét nevezi meg a Vasárnapi Újságból (1861. április 28.). 43 Das Bild als Waffe. Mittel und Motive der Karikatur in fünf Jahrhunderten. Hg. Gerhard Langemeyer. München 1984. 221. Az ábrázolási mód köthető antik tradíciókhoz is, mivel Zeusz At-
