Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: "És most mutasd, hogy vidám vagy!" A magyar milleniumi ünnepségek karikatúrákon
A MAGYAR MILLENNIUMI ÜNNEPSÉGEK KARIKATÚRÁKON 1255 kicsúfolom és megvetem.”33 A beszélő megnevezése („Vadráczka”) kicsinyítő képzővel történt, s a szöveg felvillantja azt a sztereotípiát is, hogy Szerbia nem tartozik a „művelt világ”-hoz. A millenniumi ünnepségek kezdetével egy időben a szerbek Belgrádban magyar zászlót égettek, mely ellen a magyar vicclapok több elítélő, a szerbeket lealacsonyító írással tiltakoztak:34 „Büszkén leng a magyar zászló, Most és mindörökre. Ha bántotta, karddal mentünk Németre, törökre. Ezt a silány semmi ráczot Húzzuk csak deresre - S csihi-puhi, porzó-pálcza!... Hogy az adta rossz vadrácza Holtig emlegesse!”35 Az Üstökös rajzolói is reagáltak a szerb király elutasító magatartására. E lapban a szerb uralkodó egy, a magyar koronát viselő oroszlán felé Szerbiából mérgesen fújó disznóként bukkant fel.36 A háttérben Ős-Budavárát láthatjuk, az előtérben lévő két állat között jelentős kontrasztot figyelhetünk meg: az oroszlán az erő és a hatalom szimbóluma, ő az állatok királya, a sertés kisebb és a kevésbé dicsőséget sugalló állat, akinek a fején a szerbekre jellemzőnek vélt sipka, míg az oroszlánén a Szent Korona látható. Ugyancsak Szerbián gúnyolódik az a kép, mely egy sertésekből álló küldöttséget jelenít meg a Várban egy fogadás közben, s a képaláírás szerint ez „Allegorikus feltüntetése annak, a mi eddig a legkiötlőbb a kiállítási ünnepségből.”37 A millenniumra ellátogató román királyt, I. Károlyt már nem animizálta Az Üstökös karikatúrája, de az ő ábrázolása és a magyarok megjelenítése között is felfedezhetünk eltéréseket: a magyar figurák magabiztosságról tanúskodnak, míg a román királyi pár riadt, az uralkodó fején pedig nem koronát pillanthatunk meg, hanem egy — a magyar élclapokban gyakran felbukkanó románokhoz kapcsolódó fejfedőt — kucsmát.38 A kucsma nemcsak a románok azonosítására szolgáló ruhadarab a magyar lapokban, de hangsúlyozhatja azt a különbséget is, ami az ezeréves magyar Szent Korona és a vasból készült 19. századi román korona, illetve a hosszú múltra visszatekintő magyar és az újdonsült román államiság között érzékelhető. A cseh és a bécsi kormánypárti élclap is reflektált arra, hogy Sándor nem tett hivatalos látogatást Budán. A művészek szembeállították vele az előző 33 BJ 1896. május 17. 34 Zászlóégetésre nem csak a millennium kapcsán került sor, magyarellenes érzelmek kifejezésére jelképes eszköz lehetett, például 1883-ban a horvátok is éltek ezzel a szimbolikus aktussal. Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. Bp. 2011. 415. 35 BJ 1896. május 17. 36 Ü 1896. május 10. 37 Ü 1896. május 10. 38 Ü 1896. május 3.
