Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: "És most mutasd, hogy vidám vagy!" A magyar milleniumi ünnepségek karikatúrákon
A MAGYAR MILLENNIUMI ÜNNEPSÉGEK KARIKATÚRÁKON 1251 láttatták a magyarokat, s e lapban is megjelentek „feudális elnyomódként, túlsúlyosan és indulatosan. A szlovák élclap másik magyar érzelműnek tekintett figuratípusa az asszimilált zsidó volt, akit ugyancsak gyakran atillában rajzoltak meg, a képaláírásokban olvasható neveik alapján biztosak lehetünk abban, hogy magyarokká kívántak asszimilálódni (például: Gyémántossi Árpád16). E képek negatív színben tüntetik fel az asszimilációt, annak következtében, hogy a felvidéki zsidók többsége esetében is lezajlott a magyarsághoz való önkéntes asszimiláció, melyet a szlovák lakosság növekvő ellenszenvvel figyelt.17 így a karikatúrákon összemosódott a magyar érzelműek ábrázolása esetében a zsidó gazdasági „elnyomódról kialakult kép a magyar feudális „elnyomódról élő képzettel, s ez a magyarokkal kapcsolatos negatív asszociációk erősödését hozhatta magával.18 Jól szemlélteti ezt a következő három gúnyrajzból álló képsorozat, melyeken a szlovák karikaturista ismert reneszánsz kori festményeket dolgozott fel jelentősen átalakított formában, a magyar-zsidó kapcsolatokat hangsúlyozva. Az első kép forrása Raffaello Santi „Madonna del Granduca” című festménye. A karikatúrán ugyancsak Szűz Mária látható a neki felajánlott magyar Szent Koronával, karján egy kisgyermekkel, mely zsidó arc- és testvonásokkal rendelkezik. A rajz nemcsak az asszimilációt jelenítette meg, de kifigurázta a magyar korona felajánlásának mítoszát is. A második torzrajz ötletét a karikaturista Tiziano Vecellio „Adógaras” című festményéből merítette, mely bibliai történetet mutat be: a zsidók Jézust tőrbe akarták csalni, s neki egy garast nyújtva megkérdezték tőle, hogy helyes-e az adófizetés a császárnak. A karikatúrán a szlovákok, akiket a zsidók pénzzel, a magyarok erőszakkal akartak elnyomni, békés, pozitív figuraként tűntek fel, akik tűrik a „zsarnokok” által okozott szenvedést, mint ahogy Krisztus is tette. Az utolsó kép Michelagelo Bounarotti Sixtusi kápolna mennyezetére festett freskójának részletét, „Ádám teremtésé”-t mutatja be átalakítva, s azt sugallja, hogy a magyarok zsidókat „teremtenek”.19 A szlovák humorisztikus-szatirikus újság magát a millenniumi ünnepséget is módosított zsidó szimbólumokkal ábrázolta (például: Dávid-csillag, „millenniumi medál”),20 mégis, ahogy azt az alábbi táblázat is szemlélteti, a legintenzívebben a cseh élclap foglalkozott a magyar millenniumi ünnepségsorozattal (1. táblázat). Figaro Der Floh Az Üstökös Borsszem Jankó Humoristické listy Černoknažnik 5 4 14 16 26 6 1. sz. táblázat: A millenniumhoz kapcsolódó karikatúrák darabszáma Forrás: az elemzett élclapok 16 Č 1901. május 25., Č 1901. május 25. 17 Szarka László : Szlovák nemzeti fejlődés - magyar nemzetiségi politika 1867-1918. Pozsony 1995. 60-69. 18 A Cernoknazník hasábjain 1895, az izraelita felekezet magyarországi bevett vallássá nyilvánítása előtt is felbukkant egy-egy olyan ábrázolás, melyen az asszimilált zsidók és a magyarok kapcsolatát gúnyolták ki, de a magyar állam jelképeit vagy magyar pobtikusokat még nem ábrázoltak zsidóként. 19 Č 1896. február 25. 20 Č 1896. május 25., 1896. augusztus 25.
