Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: "És most mutasd, hogy vidám vagy!" A magyar milleniumi ünnepségek karikatúrákon
A MAGYAR MILLENNIUMI ÜNNEPSÉGEK KARIKATÚRÁKON 1249 hették, elmélyíthették a sztereotip gondolkodást. E rajzok jelentőségére az etnográfus, Kiss Lajos is rámutatott, ami abban ragadható meg, hogy a kalendáriumok és élclapok „...illusztrációit azok is többször megnézték, akik olvasni nem tudtak”.9 Egy kortárs élclapszerkesztő is megfogalmazta, hogy szerinte — minden korosztályú és műveltségű ember számára — miért lehetnek hatásosak a karikatúrák: „...Innen van az ő [karikatúra] rendkivüli hatása, mert az ember amit egy kaczagó képpel egy pillanat múlva magáévá tesz, ha akarja sem tudja egykönnyen elfelejteni.”10 A karikatúra tehát, annak érdekében, hogy közérthető legyen, már ismert motívumokból, sztereotípiákból építkezett, illetve tükrözte a lap olvasóinak véleményét is, mivel a rajzok vázlatait — a magyar és ausztriai lapok szerkesztői üzenetei szerint — gyakran az olvasók küldték be a szerkesztőségekbe. A lapok karikatúráin azt vizsgáljuk, hogy miként jelent meg a magyar millennium, hogyan ítélték meg az ünnepséget, mely momentumait ábrázolták, milyen tulajdonságokkal ruházták fel a nem magyarok a magyarokat. A fentebbi idézet a nem magyar nemzetiségi csoportok memorandumából is mutatja, hogy e szempontokon kívül érdemes elemezni, hogy a nem magyar nemzetiségi csoportok és anyaországaik képviselői (Szerbia és Románia) miként jelentek meg a lapokban s hogyan reagált a magyar olvasóközönség a millenniumi ünnepségeken való részvétel elutasítására. A magyarok és a millennium megjelenítése az élclapok hasábjain dORSSZEM JANKÓ szemszögből A Borsszem Jankó karikatúráin a millenniumi ünnepségsorozat ábrázolása szorosan összekapcsolódott egyrészt a magyar nemzet nagyságának hangsúlyozásával, másrészt a nem magyar nemzetiségi csoportokkal való konfliktusok élesedésével, a „másik”, a nem magyar lealacsonyításával. A vicclap különböző rovataiban hétről-hétre tett közzé humoros tudósításokat kisebb illusztrációkkal a millenniumi kiállításról, mint ahogy Az Üstökös állandó szereplői, Mujkosiék is ellátogattak vidékről a kiállításra. Az első bemutatásra kerülő alkotás, melyet a kiállítás megnyitását követő első számban publikáltak a Borsszem Jankó hasábjain, patetikus ábrázolásmódja miatt kevésbé illik egy élclapba, de plasztikusan szemlélteti e periódus — magyar legfontosabbnak ítélt szimbólumait (1. kép).11 ■ 9 Kiss Lajos: Vásárhelyi híres vásárok. Szeged 1956. 39. 10 Markos Gyulának, a Herkó Páter című vicclap szerkesztőjének gondolatai (előfizetői felhívás: Herkó Páter 1898. december 25.). 11 BJ 1896. május 3. „Árpád ébredése”. E megjelenítési módhoz ötletet adhatott Vörösmarty Mihály „Árpád ébredése” című drámája is, melyben a honfoglaló vezér ezer év múlva nézi meg, hogyan él a népe. A darabot, melyet a költő 1837-ben a Pesti Magyar Színház megnyitására írt,
