Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete
1242 ZAKAR PETER jesztése folytán jelenlegi plébániai állomásáról, melyben törvényes beiktatása által is meg van erősítve, jogosan el nem mozdítatthatik”. Hogy nevezett plébánost megóvják a kellemetlenségektől, megkérték, cserélje el plébániáját egy másik javadalomra. König csodálkozását fejezte ki, hogy Bártfa kétségbe vonta az egyházmegyei kormány joghatóságát, amely szerint be nem iktatott egyháziakat elhelyezhet. Rámutatott arra is, hogy Bártfa városa alaptalanul vádolja az egyházmegyét, hiszen nem maradtak lelkipásztor nélkül (Kapy Tamást rendelték bártfai káplánnak).177 1849. december 1-jén Geringer levelére hivatkozva Szirmay ismét írt Könignek. Az önkéntes csere nem nyerte meg a kerületi főispán tetszését. Ennek megfelelően rámutatott, hogy most már a legmagasabb szinten is tudomást szereztek Andráscsik politikai és erkölcsi viselkedéséről és a legkisebb gondatlanságra is úgy tekinthetnek, mintha az érintett megvetné a legfelsőbb akaratot. A nyilvánvaló fenyegetés azonban nem hatott, Andráscsik pedig nem akarta elcserélni javadalmát.178 1850. február 14-én Szirmay már könyörgő hangú levélben fordult a püspökséghez. Kérte, helyezzék át Andráscsikot egy másik plébániára. A kormánynak nem lehet mellékes, hogy olyan egyénekre bízzák a lelkipásztorkodást, akik bírják híveik bizalmát. Mellékelte Geringer hozzá intézett levelét, amely szerint azokat a lelkészeket, akikben nem bíznak híveik, el kell mozdítani állomáshelyükről. König március 4-én kelt válaszában ismét kitért a kérés elől. Azzal érvelt, hogy Bártfa nem követelte a plébános elmozdítását,179 csak azt, hogy Sepitko maradjon ott. Mivel utóbbit áthelyezte, rögtön kinevezte a helyére Kapy Tamást. A főispán leveléből úgy tűnt, Andráscsik elvesztette hívei bizalmát, így a helynök utasította a konzisztóriumot, hogy vizsgálja ki az ügyet.180 A vizsgálat eredményeire támaszkodva König 1850. március 16-án kelt levelében ellentámadást indított. Jarabin Márton címzetes kanonokot, egyúttal szentszéki ülnököt küldte ki Bártfa városába annak megvizsgálására, vajon Andráscsik tényleg elvesztette-e hívei bizalmát. Mellékelte a jelentést, ami Szirmay számára lesújtó eredményekkel járt. Ennek „tartalmából Méltóságod általlátni méltóztatik — írta a püspök-helyettes —, hogy a vádolt plébános elleni állítólagos bizalmatlanság nem a bártfai hívek plébánosuk iránti érzelmeinek kifejezése volt. S azért, minthogy a kérdéses bártfai plébános sem politikus állítólagos vétségei miatt, mert a cs. kir. galíciai haditörvényszék által elbocsátatott, sem pedig netaláni fegyelmi kihágásai miatt, mert híveinek bizalmát bírván ellene valamint ezelőtt, úgy most sincs az egyházmegyei hatóságnak vád beadva plébániájától most már elmozdítani nem lehet. Méltóságodat tisztelettel kérem, méltóztatnék hathatós tekintélyével odamunkálni, hogy a többször említett plébános üldözői zaklatásától mentté tétessék.”181 A kassai császári adminisztráció megtörtén válaszolta 1850. május 26-án, hogy a helynöknek a jö-177 AACass KB Personalien Joannes Andráscsik 1849:979. 178 AACass KB Personalien Joannes Andráscsik 1849:1017. 179 Ez nem felelt meg a valóságnak. 180 AACass KB Personalien Joannes Andráscsik 1850:377. 181 AACass KB Personalien Joannes Andráscsik 1850:426.
