Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete
JÁN ANDRÁSCSIK SZLOVÁK KATOLIKUS PAP ÉLETE 1237 bajba sodorni. Ebben a helyzetben kötelességünk Istenhez fohászkodni a békéért, az osztrák házért és a felséges uralkodóért, továbbá a császári csapatok győzelméért. A császári hadsereg most azért jött, hogy visszafoglalja az ország fővárosát. A misék collectájában150 a papok könyörögjenek a királyért, a békéért és a megválasztandó püspökért - folytatta a kassai helynök. Vasárnap és ünnepnapokon a misék és a vesperás után öt miatyánkot, üdvözlégyet és hiszekegyet kellett elmondani a hívekkel együtt ezekre a szándékokra.151 A császári csapatok koncentrált támadása következtében 1848. december 6-án Bártfa is az osztrákok kezére került. A Szent Egyed templomban németül, szlovákul és magyarul felolvasták Schlik proklamációját. A császári helyőrség hónapokig a városban maradt és új elöljáróságot nevezett ki. Andráscsik december 20-án azt írta a városi tanácsnak, hogy naponta kétszer fűt 3 kályhában a plébániáján elszállásolt tiszteknek, és ezért tűzifát kért.152 A rendkívüli körülményekre való tekintettel néhány pap, köztük Andráscsik is, felmentést kért a negyven napos húsvéti böjt alól, amire az engedélyt 1849. március 4-én meg is kapta.153 1849 tavaszán hurbanista felkelők is voltak a városban, akik húsvét vasárnap szállásolták el magukat Bártfán. 1849. április 12-én jelentette Gallé Antal esperes König János káptalani helynöknek, hogy folyó hó 9-ről 10-re virradóra a császári katonaság Bártfáról Galíciába hurcolta a Kossuth-pártiakat, köztük Ján Andráscsik bártfai plébánost is.154 A honvédség tavaszi hadjáratban elért sikerei következtében a császári erőknek ki kellett üríteniük Bártfát. A magyar hadsereg május 11-én bevonult Bártfára, ahol Luzsénszky Pál magyar kormánybiztos — aki Eperjessel szemben Bártfáról azt írta: „nem mondhatni, hogy megvesztegetett szellemű volna” — feloszlatta a császárpárti városvezetést és az újonnan létrehozott tanácsba Andráscsikot is kinevezte.155 A honvédség bártfai bevonulását mind Lázár Vilmos dandárparancsnok, mind Lázár karsegéde, Matolai Etele megörökítette. Előbbi kétségeit fejezte ki a lakosság őszinte érzelmeivel kapcsolatban, utóbbit viszont meggyőzte a lelkes 150 Ritmikus prózában fogalmazott, kötött szerkezetű imádság, „Krisztus, a mi Urunk által” ellátott záradékkal. 151 AACass KB Cancellaria dioecesana. Constitutiones, et Circulares Diaecesanae vim observantiae in Dioecesi habentes cum actis statum externum dioeceseos pro perpetua memoria concernentibus. 1849. január 18. Nr. 42. Cyril Hišem a kassai főegyházmegye kronológiájában 1849 kapcsán csak három dátumot közölt, amiből kettő köztörténeti vonatkozású (szlovák küldöttség Ferenc Józsefnél, illetve a világosi fegyverletétel és az abszolutista rendszer létrejötte). Többek között ezt a körlevelet sem említette. Cyril Hišem: Prehl’adné dejiny Košickej arcidiecézy. [A Kassai Érsekség vázlatos története]. Prešov 137. 152 Drobniak G.: ThDr. Ján Andraščik i. m. 30. 153 AACass KB Cancellaria dioecesana. Constitutiones, et Circulares Diaecesanae vim observantiae in Dioecesi habentes cum actis statum externum dioeceseos pro perpetua memoria concernentibus. 1849. márc. 4. Nr. 192. 154 AACass KB Personalien Ján Andráscsikl849:355; Imrich Sedlák szerint 1849. május 5 - november 7-ig volt fogságban. Sedlák, I.: Ján Andraščik i. m. 31; Drobniak is májusra teszi Andráscsik elhurcolását, de ez Gallé Antalnak e jegyzetben idézett jelentése miatt tévedés. Drobniak, G.: ThDr. Ján Andraščik i. m. 31. Hišem is májusra datálta internálásának kezdetét. Hišem, CKosické presbytérium i. m. 17. 155 Steier L: Okmánytár i. m. 498.
