Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete
JÁN ANDRÁSCSIK SZLOVÁK KATOLIKUS PAP ÉLETE 1235 rinto]kat [és] 52 kr[ajcárt] [a] bártfai szegények közt elosztott légyen”.137 Egy későbbi tanúvallomásból tudjuk, hogy a forradalom előtt Andráscsik rendszeresen látogatta a bártfai kaszinót, ahol a társadalmi reformok iránt elkötelezett értelmiség tagjai találkoztak.138 7. Andráscsik 1848149-ben Az 1848. március 15-i, pesti forradalom a kassai egyházmegye székvárosában és Bártfán is lelkesedést váltott ki. Ocskay Antal püspök 1848. április 5-én — a kormányzati rendszer jelentős változásai közepette — körlevelében az uralkodó iránti hűségre, a csend és a rend megőrzésre intette híveit.139 1848. március 25-én, Bártfán egy Heinisch nevű kéményseprő „a városház tetőzetének gerinc élén szabadon menve” — az éljenző közönség nagy örömére — egy magyar nemzeti színű zászlót tűzött ki.140 Két nappal később Bártfa városa üdvözlő feliratot küldött Batthyány Lajos gróf miniszterelnöknek, amelyben a város közönsége reményét fejezte ki, hogy Batthyányban a hon kormánya „azon férfiúra talált, ki hazánkat biztos s valódi boldoglét kikötőjébe vezérlendi”.141 A szlovák történészek szerint a szlovák nemesség 1848-ban inkább a magyar, semmint a szlovák érdekek irányában volt lojális. Ugyanakkor a legtöbb szlovák paraszti sorban élt, akik természetesen nem csak a magyar nemzeti hegemóniát utasították el, hanem a magyar arisztokrácia osztály-, és szociális szempontoktól vezérelt uralmát is.142 Drobniak kiemelte könyvében, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc külön fejezet Andráscsik életében. Az úrbéri szolgáltatások eltörlése, a törvény előtti egyenlőség és a közös teherviselés bevezetése, azaz a polgári átalakulás irányába mutató társadalmi reformok számos papnak, köztük Andráscsiknak is rokonszenvessé tették a változásokat. Az 1848:XXIII. te. szerint Bártfán is sor került a városi önkormányzat megújítására. 1848. május 22-én, az előkészítő testület ülésén a város 400 választópolgára 10 tagú választási bizottságot szavazott meg, amelynek Andráscsik is tagja lett. A választást május 25-én a városi kaszinóban tartották, a Szt. Egyed templomban celebrált ünnepi mise után. Az új polgármester Fábry István lett, a 46 tagú képviselőtestületbe Andráscsikot is beválasztották.143 Drobniak adatain túlmenően arra is van levéltári forrás, hogy Andráscsik részt vett a bártfai nemzetőrség szolgálatában. A reformkorban — Tóth Sándor monográfiája szerint — Sáros megyében még nem kedveztek a viszonyok a változásoknak. A szabadelvű eszmék támogatója volt Ujházy László, Bánó József, 137 AACass KB Personalien Joannes Andráscsik. Mészáros Eduárd feljegyzése. Bártfa, 1847. ápr. 22. 1847: szám nélkül. 138 AACass KB Personalien Joannes Andráscsik 1853:243. 139 AACass KB Cancellaria dioecesana Constitutiones, et Circulares Diaecesanae 1848. április 5. 462-463. 140 ARFKU Bardejov. Zsebráczky Géza: Historia Domus Bartfaensis 28. 141 Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. II. Okmánytár. Bp. 1937. 28. 142 Peter A. Torna - Dušan Kováé: Slovakia. From Samo tu Dzurinda. Stanford, California 2001. 33. 143 Drobniak, G.: ThDr. Ján Andraščik i m. 29—30.
