Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete
1236 ZAKAR PETER Pillér Gedeon, Haller Ferenc gróf, Bujanovits Rudolf, Berzeviczy Emil, Máriássy Ágoston, Szinnyey Félix és Berzeviczy Tivadar. A vármegye törvényszéke a polgári átalakulást követően kénytelen volt Rusbárszky János dobói születésű, helybeli katolikus adminisztrátor ellen intézkedni, aki a szószékről lázított az úrbéri törvényjavaslat ellen.144 A lelkészt az egyházmegyei főhatóság elmozdította plébániájáról.145 Sáros megye 1848. március 29-én rendelkezett az Eperjes, Bártfa és Kisszeben városokban kiállítandó nemzetőrségről. A vármegyék katonaságot kérő leveleire Batthyány Lajos gróf miniszterelnök mindig azt válaszolta, hogy a közrend fenntartása kizárólag „a polgári őrsereg ótalmára” van bízva. A tartós katonai szolgálattól való félelem miatt a szervezés csak lassan haladt. Sáros megye például az áprilisi törvények kihirdetése előtt nem tartotta célszerűnek az úrbéri telekkel rendelkező egykori jobbágyokat felszólítani, hogy álljanak be a nemzetőrök közé. A szlovák parasztság ellenkezését a nemzetőrséggel szemben a későbbiekben sem sikerült feloldani, mivel elterjedt a hír, hogy „lengyel mintára” felkelés készül a király ellen, és ebben a lakosság nem akart részt venni. A nehézségek ellenére 1848 nyarára a megyében 6391 főnyi nemzetőrség állt készen a közrend védelmére.146 A nemzetőrségben hivatalosan nem rendszeresítettek tábori lelkészi állást, de a nemzetőrök, akik tisztjeikről századosig maguk dönthettek, gyakran tábori lelkészt is választottak. A hadlelkészeknek nem volt katonai rangja, de a tisztek között tartották őket számon. Semsey Ferdinándnak az Országos Nemzetőrseregi Haditanácshoz intézett, Bártfán, 1848. július 4-én kelt jelentéséből tudjuk, hogy a helybeli nemzetőrség tisztválasztására két fordulóban került sor, és a nemzetőrök „Andrastsik János”-t hadlelkészükké választották.147 A bártfai nemzetőrség 1848. június 9-én, ünnepélyes keretek között tette le az esküt az új alkotmányra.148 1848-ban került sor a temetőben felépített kápolna, illetve a főtéren álló Szent Flórián szobor megáldására is.149 1848. december közepén a császári hadsereg a főhadszíntéren is támadásba lendült. Észak felől Schlik cs. kir. tábornok hadteste tört be az országba. A kassai püspökség, amely 1848 nyarán és őszén még Batthyány, Eötvös és Szemere rendeletéit köröztette, Kassa elfoglalása után arra kényszerült, hogy 1849. január 18-án körlevélben forduljon papjaihoz, kérve a császári csapatok támogatását. A körlevél szerint fájdalommal tapasztalták, hogy a legutóbbi időkben egy lázadó párt izgatásával „nem iszonyodott” a hazát a legnagyobb 144 Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. III. Bp. 1912. 24-26. 145 AACass KB Acta Parochiae Doboensis [Dubovica] 1848:574. Stefan Lenčis: Katalog Košickej arcidiecézy. (Dejiny Kosického arcibiskupstva VII.) [A Kassai érsekség katalógusa. A Kassai érsekség története VII.] Prešov 2006. 154. 146 Urbán Aladár: A nemzetőrség és a honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp. 1973. 27., 60., 61., 68. 147 MNL OL 1848/49-i minisztériumi levéltár Országos Nemzetőrseregi Haditanács (H 92) 8. d. 1848:2946. 148 ARFKU Bardejov. Zsebráczky G:: Historia Domus i. m. 28. 149 AACass KB Cancellaria dioecesana. Index Actorum Officii Dioecesanis Cassoviensis pro Anno 1848 adonnatus . Nr. 1324; AACass KB Parcochialia Acta Parochiae Bartfensis 1848: 1263, 1459.
