Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete
1232 ZAKAR PETER Stúr-párti értelmiségi és maga Stúr is nagyra értékelte Andráscsik munkáját. A bártfai plébános Anton Bernolák követőivel is kapcsolatban állt, főleg Martin Hamuljakkal, akit egyetemi évei óta ismert. Hamuljak egyik leveléből tudjuk, hogy Andráscsik előfizette a Slovenskje národhje novini-1. Hamuljakot és Franciscit gyakran meghívta Bártfafürdőre, ahol több ízben is találkoztak.124 A Senk bői az is látható, hogyan próbálták felvenni a küzdelmet az alkoholizmussal a 19. századi értelmiségiek. Az Andráscsik által alapított Braterstva krescanskej tri bősei [Keresztény Józanság Testvérisége] nevű egyesület tagjai nemcsak az alkoholellenes propagandával foglalkoztak, hanem a racionális gazdálkodás elemeit is terjesztették. Felvilágosító munkájukkal vágyat akartak ébreszteni a népben a műveltség és a gazdasági gyarapodás iránt. A Felföldön több mint 500 mértékletességi egyesület jött létre. Andráscsik a lőcsei egyesületnek azt írta, hogy tevékenységük során „a szlovák testvérek felvilágosítása volt a fő cél”.125 A szakirodalom nem egységesen ítéli meg a kassai püspökség viszonyát a mértékletességi egyesületekhez. Már Korba idézte Jónás Záborsky szavait, aki azt írta, hogy mivel Andráscsik meg akarta utáltatni a parasztokkal a kocsmát, művét pánszlávnak és forradalminak minősítették, sőt a püspök be is tiltotta. Idézte egy állami hatóság, a királyi könyvvizsgáló hivatal 1845. március 28-án kelt átiratát a Senk példányainak elkobzásáról.126 Imrich Sedlák szerint Andráscsik műve riadalmat keltett az állami tisztviselők és az egyházi hierarchia körében. Pánszlávnak, forradalminak, kommunistának bélyegezték, mert ki akarta mozdítani a népet passzivitásából. A Helytartótanács is beavatkozott, és rendelkezett a mű 700 példányának elkobzásáról. A támadások ellenére Andráscsik hű maradt céljához, a nép felvilágosításához, és elkészítette darabja második, bővített kiadását is.127 A kassai püspökség viszonyát Andráscsik művéhez Peter Sedlák és Drobniak művei pontosították. Eszerint Ocskay Antal kassai püspök is támogatta a józansági mozgalmat. A szerzők szerint levéltári anyagok bizonyítják, hogy a Senk palenčeni-t Ocskay elítélte, ugyanakkor a keresztény alkoholellenes egyesületek alapításához pozitívan állt hozzá.128 1845. március 19-én kiadott körlevelében megállapította, hogy sok papja egyesületek alapításával igyekszik elősegíteni a mértékletes életet. Óvott attól, hogy ezek az egyesületek szemük elől tévesszék céljaikat, vagy a keresztény erényekbe szektás jegyek keveredjenek. Utasította papjait, hogy amikor a józan élet előnyeit ajánlják és pellengérre állítják a mértéktelen pálinkafogyasztást és részegséget, tartózkodjanak minden olyan kifejezéstől, ami nyugtalanságot idézhet elő a hívek körében, 124 Uo.; Abrahám B.: A szlovákság történelmi i. m. 168. 125 Sedlák, I.: V letokruhoch národa i. m. 180. 126 Korba, E.: ThDr. Ján Andraščik i. m. 14-20. 127 Sedlák, I.: V letokruhoch národa. i. m. 182. 128 Drobniak, G.: ThDr. Ján Andraščik i. m. 28; Sedlák, P .: Hnutie spolkov striezlivosti i. m. 92 -93.; ugyanezt a véleményt osztja: Peter Zubko:: Dejiny Košickej cirkvi v pramenoch (1803-2006) [A Kassai Egyház története a forrásokban (1803-2006)]. Prešov 2006. 31.