Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete
JÁN ANDRÁSCSIK SZLOVÁK KATOLIKUS PAP ÉLETE 1225 sóinak”. A pálinkafőzés betiltását azért nem támogatta, mert az külföldi pálinkák behozatalát idézte volna elő, ezért a népnevelés és gazdasági eszközök alkalmazása által akarta visszaszorítani a pálinkafogyasztást. A galíciai pálinka behozatalának megtiltását, vagy nagyon magas adóval sújtását javasolta, s egyúttal a magyarországi főzdéket is (a galíciainál alacsonyabb) adóval kívánta visszaszorítani, ezáltal a hazai gazdaságot is védve. A lényeget így foglalta össze: „Ennélfogva óhajtanok a pálinkát oly drágává tenni, miszerint a bor a honnak bármely részében aránylag olcsóbban kapható legyen.”82 Az 1840-es évek közepén Erdélyben is erős volt a pálinkaellenes mozgalom. 1843-ban jelent meg Kolozsváron Nagy Ferenc röpirata a pálinkaivás veszélyeiről és a mértékletességi egyesületek alapításának szükségességéről. Sok egylet alakult, Bíró Sándor református lelkész pedig már 1845. január 5-én dörgedelmes prédikációt tartott a pálinkaivás ellen az árkosi unitárius templomban.83 Hasonló véleményeket fogalmaztak meg a Felföldön a szlovák nemzeti mozgalom vezetői is, például Michal Miloslav Hód a, aki 1845-ben kiadott prédikációit a pálinkaivás elleni küzdelemnek szentelte,84 és korábban már utaltunk Stefan Závodníkra, akinek a törekvéseit Palugyay Imre nyitrai püspök is támogatta.85 Húnyor Mihály homonnai plébános 1845. április 6-án kelt levelében Kazinczy Gábor támogatását kérte a mérsékleti egyletek alapításának támogatására.86 Az alkoholizmusnak szlovák nép körében való elterjedtségére hívta fel a figyelmet a Eudovít Stúr szerkesztésében megjelenő Orol Tatránski [Kárpáti sas] és a Slouenskje národnje novini [Szlovák Nemzeti Újság] is. Ezek a lapok nem csak az alkoholizmussal kapcsolatos híreket közöltek, hanem e betegség nemzeti, gazdasági, szociális, erkölcsi, egészségügyi és történeti vonatkozásaival is foglalkoztak.87 Wesselényi Miklós 1847-ben a gabonából történő pálinkafőzés betiltását javasolta, egyúttal a felvilágosodás örököseként, reményét fejezte ki, hogy a „fejlődő ész és erkölcsi élet posztulátuma” révén az égetett szeszt a jövőben csak ipari nyersanyagként fogják felhasználni.88 Ugyanezt a követelést fogalmazta meg a mérsékleti egyletek központi választmánya 1848 februárjában. 1848. január 2-án Húnyor Mihály, Homonna magyar plébánosa egy számos aláírással ellátott kérvényt nyújtott be a pozsonyi országgyűlésnek a mértékletességi egyesületek céljainak megvalósítása érdekében. Figyelemre méltó, hogy 82 Pesti Hírlap 2. 1842/143. (1842. máj. 15.) 343-344. 83 Egyházi szónoklat a mértékletesség ügyében. Mondatott az Árkosi egység hívők templomában, Felső Boldogasszonyfalvi Biro Sándor Rétyi ref hitszónok által. Januar hónap 5-ik napján 1845-ik évben. Brassó d .n. 84 Michal Milislav Hodža: Nepi pálenku, to ge Nezabi. Kézen... [Ne igyál pálinkát, az megöl. Prédikáció...] Banská Bystrica 1845. 1-30. 85 Sedlák, P: Hnutie spolkov striezlivosti i. m. 38-44., 135. 86 Húnyor Mihály - Kazinczy Gábornak. Homonna, 1845. ápri. 6. MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára XTV-18. Kazinczy Gáborhoz írott levelek 1824—1849. Név és d. sz. 87 Duka Zólyomi Norbert: Problém alkoholu a alkoholizmu v slovenskej literatúre VIII. Protialkoholické clánky v slovenskych novinách v r. 1845-1850 [Az alkohol és az alkoholizmus témája a szlovák irodalomban. VIII. Alkoholellenes cikkek a szlovák újságokban 1845-1850], Protialkoholicky obzor 13 (1978) 227-235. 88 Kárpáti E.: Adalékok i. m. 142-147.
