Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete
1224 ZAKAR PÉTER tételben pálinkát, aki nem veszi figyelembe, „hogy vannak oly jövedelmi források is, melyek... egyedül a közgyarapodás megrövidítésivei, sőt károsításával járnak s nyittathatnak meg”. Szerinte „a pálinka-égető pénzszomjának lecsillapítására alkalmasint nem is sejdítvén, mennyi kárt okoz, nemcsak a jelen élőkbe, de a jövő nemzedékekbe is oly mérget önt, mely a testet s lelket egyiránt gyilkolja”.78 Kossuth Lajos a Pesti Hírlap 1841. „télhó”, azaz január 20-i számának vezércikkében hívta fel a figyelmet a pálinkaivás káros társadalmi következményeire (Békés-Csaba m[ező]. város. {Pálinkamirigy}). A lap szerkesztője Békéscsaba és az ország kereskedelmi és ipari fejlődésének szükségességéből indult ki, de miután a település, mint mezőváros vásári szabadalmat nyert, annak a félelmének adott hangot, hogy e vásárszabadalom a csapszékjogra és ezáltal az iszákosságra fog ösztönzően hatni, „mely ellen mi, mint Pater Mathew Irhonban, ész és szív nevében keresztes hadat indítani igen nagyon szeretnénk”. Az emberiség nagy jótevője lenne Kossuth szerint, aki a háztartásokból az ipari nyersanyagok közé szorítaná vissza a pálinkát. A szerző szerint egész vidékek vannak, „hol a pálinka azon feneketlen örvény, mely a népnek lelki, testi erejét, nyomorgó szorgalma minden gyümölcsét elnyeli; hogy ez a földbirtokos gazdáknak sokhelyütt legfőbb, csaknem egyedüli jövedelme; hogy ez egész roppant vidékeken a nép erkölcsi életébe annyira beszövődött, miszerint a falusi bíráskodás, községigazgatás, adókivetés, népügyintézkedés attribútumának díja s föltételének tekintetnék”.79 Ugyanez a kép tárul elénk Andráscsik művében is, a pálinkázó, korrupt falusi tisztviselők esetében, s a Pesti Hírlap vezércikkírója is azt követelte, hogy „a falusi elöljárók botránkoztató szokásaiét el kell törölni.80 Kossuth a Pesti Hírlap 1842. május 15-i számában megismételte, hogy az emberiség nagy jótevői közé sorolná, aki a pálinkát a kémiai laboratóriumokba és az ipari nyersanyagok közé szorítaná vissza. Vezércikkében (Absentizmus és pálinka) az abszentizmust, azaz a külföldön tartózkodást a „polgári bűn”-ök közé sorolta és képviselőit azzal vádolta, hogy nem ismerik „a honszerelem édes vonzalmát” és a földhöz sem vonzódnak, „mely őket érdemükön kívül gazdag patrimoniummal élteti”. Angol példák megvilágításával ítélte el az anyagi okokból külföldön élő honfitársait: „Az angol hazafisága csaknem igazságtalanságig terjed, mert jónak semmit sem tart, ami nem angol; a magyar absentista rossznak tart mindent, ami magyar.” A cikk a külföldön élő, módos vállalkozókat, illetve magyar nemeseket támadta, akik így kibújtak a magyarországi adófizetés alól,81 noha az ellenzék célja ekkor egy országos házi pénztár megalkotása volt. Ezért a külföldön élő magyar állampolgárokra külön egyenes adó kivetését javasolta. Kossuth ezzel kapcsolatban azt is felvetette, hogy a pálinkafőzésre is vessenek ki külön adót, amelyet nézete szerint „a közjövedelem tekintetén kívül a statusgazdaság egészségi politia s néperkölcsiség igényei is java-78 Társalkodó 1840/86. (1840. okt. 24.) 342. 79 Pesti Hírlap 1. 1841/6 (1841. télhó 4jan-)’ 20.) 41. 80 Uo. 81 Van új a Nap alatt? (Z. R)
