Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete
JÁN ANDRÁSCSIK SZLOVÁK KATOLIKUS PAP ÉLETE 1223 sen kritizálta tolvajságra és zsiványságra való hajlamai miatt, 1833-ban a bor- és húsáruló zsidókat a falusi élet megrontóinak nevezte. „Tisztelet, becsület a becsületes zsidóknak; de meg kell vallani, hogy a szegény falusi zsidók többnyire oly egészen demoralizált népcsalók és orgazdák, hogy azokat a nép között megszenvedni, vagy azokkal még bort és húst áruitatni csupa veszedelem”.72 Lonovics József Csanádi püspök 1839 októberében az országgyűlés felső tábláján arra a „veszélyre” hívta fel a figyelmet, hogy vidéken egy zsidó ember akár bíró is lehet. „A zsidó pedig ily esetben igen könnyen tudna magának többséget szerezni a községben — fejtegette a püspök —, mert tudjuk, hogy a község lakói többnyire a zsidóknál szokták szomjukat oltani. Szükségesnek tartanám még kimondani, hogy a telekvásárlásnál a zsidó csak készpénzen vehessen telket, mert különben tudjuk, igen könnyen kiforgatnák a szegény népet a telkükből.”73 A társadalmi viszályok ellenére a magyar liberális ellenzék vezető politikusai: Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Eötvös József és társaik határozottan felléptek a zsidóság emancipációja érdekében.74 A napóleoni háborúk következtében megélénkülő gazdasági élet, az első szeszgyárak alapítása és a burgonya vetésterületének növekedése a 19. század első felében a pálinka előállítás ugrásszerű növekedéséhez vezetett. A házi pálinkafőzés elterjedése egyúttal a földesuraknak is érdekében állt, hiszen az üstök és pálinka kazánok után a jobbágyoknak adót kellett fizetniük. Egy külföldi vállalkozó 1837 és 1840 között 47 szeszfőzdét szerelt fel, legtöbbet Szabolcs, Ung és Sáros vármegyében. A Figyelmező című lap örömmel állapította meg, hogy ezekben évente 50 000 akó 28-30 fokos szeszt főznek majd 10 000 holdnyi burgonyából, melynek fel nem használt része 4000 szarvasmarhának ad eledelt, s 1 000 000 forintnál több marad az országban, amit azelőtt a lengyeleknek fizettek pálinkáért. Ezzel egy időben, 1838-ban, Kolozsváron megjelent egy német nyelvű munka magyar fordítása Pálinkakórság címmel, amelynek G.T.M. monogram alatt jegyzett fordítója mérsékleti egyletek alakítására tett javaslatot.75 A pálinkafogyasztás negatív következményei a magyar politikai élet és az ellenzék vezetőit is állásfoglalásra késztették. A Társalkodó már 1835-ben arról írt, hogy „Hatalmasb, egyszersmind kártékonyabb ellensége nincs az emberi nemnek, mint az iszákosság.”76 Foglalkozott a lap a mértékletességi egyletek tengeren túli eredményes tevékenységével is.77 Széchenyi István gróf 1840-ben a Társalkodó ban arról írt, hogy a pálinkafőzés „számtalan embertársainknak lealacsonyításával, testi s lelki meggyilkoltatásával jár”, és csak az főzhet nagy 72 Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon I. A középkortól 1849-ig. Pozsony 2012. 1046-1047. 73 1839-ik évi országgyűlési jegyzetek. S. a. r.: Szerencs János. Bp. 1878. 211-212. 74 Komoróczy G .: A zsidók története i. m. 1045-1046. 75 Kárpáti Endre: Adalékok a magyarországi alkoholellenes küzdelem történetéhez (1914-ig). Orvostörténeti Közlemények 19. (1960) 148. 76 Társalkodó 1835/85. (1835. okt. 24.) 337. A Társalkodónak erre a számára Döbör András hívta fel a figyelmem, ezúton mondok neki köszönetét. 77 Társalkodó 1839/41. (1839. máj. 22.) 164. A Társalkodónak erre a számára Döbör András hívta fel a figyelmem, ezúton mondok neki köszönetét.
