Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete
1216 ZAKAR PÉTER volt lehetősége.32 Sedlák 1997-ben megjelent munkájában azt írta, hogy Andráscsik 1827-től kezdve tanított a kassai szemináriumban. Véleménye szerint a szeminárium akkor a magyar sovinizmus melegágya volt, ami nyílt ellenállást váltott ki Andráscsikból a magyarosító törekvésekkel szemben. Akkortól datálódik Andráscsik rendszeres és állandó vitája az egyházi hatóságokkal, majd ennek következtében 1832-ben áthelyezték Bártfára.33 Ezzel szemben levéltári források bizonyítják, hogy Andráscsik 1830-tól tanított Kassán, Bártfára nem áthelyezték, hanem megválasztották, vitái pedig nem egyházi elöljáróival, hanem Bártfa város bírójával és tanácsával voltak. Andráscsik tehát 1830-tól kezdve két évig tanított hittant Kassán, majd váratlanul Bártfára került plébánosnak.34 1832. március 2-án meghalt Drang Mihály bártfai plébános.35 Andráscsik március 22-én nyújtotta be folyamodását a javadalom érdekében és kérte, javasolják a számos pályázó közé, akik szintén szeretnék elnyerni azt.36 1832. április 14-én Bártfa város magisztrátusának küldött levelében felsorolta jelentkezésének motívumait. „A lelkek javára való hajlandóságáét és lelkiismeretének hangját emelte ki, „ami hajt engem az emberek boldogságának a szolgálatára, hogy Üdvözítőnk művét terjesszem... Nem akarok a sz[abad], kir[ályi], városban érdemeket vagy tisztséget kapni, és végképp nem szeretném, hogy valamilyen magas személyiség támogasson. Szégyennek tartanám, azt feltételezni, hogy valamikor azt mondhatnák rólam, hogy nem a becses magisztrátus és a választott képviselők gondolatára, hanem idegen hatásra neveztek ki lelkipásztornak.”37 A bártfai javadalom az egész egyházmegye egyik legtekintélyesebbje volt, s mivel patrónusi jogait a város gyakorolta, ezért prezentációs joggal is rendelkezett. Andráscsik az utolsó pillanatban került be a három jelölt közé, mivel az egyik (Kazsik János) visszalépett. A városi tanács így 1832. május 4-én Andrejcsik János, a kassai szeminárium prefektusa, Zátorszky Mátyás oszikói esperes-plébános és Ján Andráscsik között választhatott. Andrejcsik nem kapott egy szavazatot sem, Zátorszky 7-et, míg Andráscsik 33-at. Ezzel a választással Bártfa városa Ján Andráscsikot ajánlotta a javadalomra,38 akit az egyházmegye kormányzatát 1832. május 24-én átvevő Palugyay Imre püspök 1832. augusztus 16-án nevezett ki plébánosnak.39 AA Cass KB Personalien, Data biographica. Tabella exhibens individualem Informationem Joannes Andráscsik. Cassoviae, 1832. júnus 30. d.sz. Imrich Sedlák tévesen 1827-re datálta kinevezését. Sedlák, Ján Andraščik i. m. 10. 32 Korba, E. \ ThDr. Jána Andraščik i. m. 11. 33 Sedlák, I.: V letokruhoch národa i. m. 178. 34 A kassai százéves egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve 1904. I. kötet. Abaúj- és Sárosmegye. Kassa 1904. 34; Drobniak, G.: ThDr. Ján Andraščik i. m. 15-17. 35 Hišem, C.\ Kosické presbytérium i. m. 57. 36 AACass KB Personalien Ján Andráscsik 1832:571. 37 Drobniak, G.: ThDr. Ján Andraščik i. m. 39-40. 38 Andráscsik megválasztásának körülményei Drobniak munkája tisztázta, ugyanő jogosan kérdőjelezte meg Andráscsik állítólagos vitáit egyházi elöljáróival. Drobniak, G.: ThDr. Ján Andraščik i. m. 15-17 Bártfa városa 1832. május 4-én tudósította a püspökséget a választás eredményéről. AACass KB Acta Parochiae Bartfensis 1832:783. 39 Palugyay kinevezést tudató levele (Kassa, 1832. aug. 16.): AACass KB Acta Parochiae Bartfensis 1832:1143.
