Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1208 MARKÓ RICHÁRD Tolna vármegyének a bizottsági munkálatokra tett észrevétele a nemzeti nevelés tárgyában: „Hogy a‘ hazában olly elszaporodott Zsidó nemzet, melly emberi jussainál fogon Kedvezőbb polgári helyeztetésre is méltán számot tarthat — és ezt annak talán minden hazafi társ Kévánnya is — azon Kívül, a‘ mi gyermekei nevelésére az országos Kiküldüttségi munka szerint határoztatik — ezen legfontosabb állapotban még inkább tapasztalhassa, és vigasztalódva érezhesse a‘ köz kormánynak ápoló gondgyát — ennek oda kell terjednie, hogy a‘ Zsidók mindenütt a‘ hol telhetik iskolákat állíthassanak, mellyek a‘ többi köziskolákkal egyenlő köz pártfogás és felvigyázás alatt legyenek — a‘ mi azon elhanyatlott nemzet polgári emelődésére szolgáland; a‘ hol pedig e‘féle saját iskolák állítása tölök nem tellik — ott gyermekeik a‘ köz iskolák járására köteleztessenek.”289 Tolna vármegyének a közpolitikái albizottság munkálataira tett észrevételében olvashatjuk: „A Zsidókra nézve, bár ezeknek polgári sorsát a‘ Karok és Rendek még tágasabb alapokra kívánnák álítani, jelenleg a‘ javaslóit törvény czikkelyen is megnyugszanak olly hozzáadással, hogy az úgy mondott tolerantialis adó szüntessen meg, melly mind elvére, mind alkalmaztatására nézve terhes, és zaklató. A‘ Zsidóságnak nevelésére pedig, melly által a‘ hazafiakkal inkább ‘s inkább egyesüljön — a‘ kormány szakadatlan figyelmet, és sikeres eszközlést fordítson, a‘ mellyre nézve a‘ nevelés, és tanitásbeli szakasznál eléadattak kapcsában itt is ismételni kívánták a‘ Karok, és Rendek, hogy a‘ hol a‘ ‘sidók különösen oskolát tartanak, abban a‘ magyar nyelvet a‘ tanításnak mind tárgyáúl, mind eszközéül felkellyen venniek.”290 Fejér vármegye észrevétele a közpolitikái albizottság munkálatára az 1832. október 29. és november 2. között tartott közgyűlésen: „Azon törvény javallatra De conditione Judaeorum tett észrevétele a' Kiküldöttségnek, hogy vallásaik titkait felfedezzék, azért el nem válaltatik, mivel azt a' Törvényhozó Test sem kívánhatja tölök. A 9-ik §-ra tett észrevétele pedig, hogy a' sensalok Zsidók ne lehessenek, hasonlóan el nem válaltatik, mivel igazságtalan, hogy a' Zsidó Nagy Kereskedők kéntelenittessenek másokat mint Zsidókat sensalaiknak fogadni.”291 * A rendszeres bizottsági munkálatok és a vármegyéknek a zsidókkal kapcsolatos észrevételei arról tanúskodnak, hogy a rendek e népcsoport helyzete jobbításán munkálkodtak ugyan, a választ azonban mégis „csak” a regulációban találták. A liberális eszmék terjedésének és a lassan kibontakozó nemzetál-289 MNL GyMSM, SL IV A. 1. b. 3035/1832. (2064. jegyz. pont) Tettes Nemes Tolna Vármegye 1832 Esztendei Kisaszony hava 15 s. 16-án Szexárdon tartott Köz Gyűlése jegyző Könyvéből. 290 MNL GyMSM, SL IV A. 1. b. 3035/1832. (2288. jegyz. pont) Tettes Nemes Tolna Vármegye 1832-k esztendei Mindszent hava 26, ‘s következő napjain Szexárdon tartott Köz Gyűlése Jegyző Könyvéből. 291 MNL FML, IV 1. a. 56. köt. 849. (2557. jegyz. pont) Az Országos Kiküldöttségnek a' Publico Politicumok tárgyában készült Munkája felvétetvén, és erre a' Megye Kiküldöttségének észrevételei is megolvastatván.
