Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE . . .1790-1830 1209 lám sajátos jelenséghalmazában még nehezen volt elfogadható azon törekvés, mely egy olyan népcsoport közjogi helyzete rendezése ügyét tekinti magáénak, melyet századokon át a rendi kirekesztettséggel, az elkülönült életmóddal és eltérő vallással azonosítottak. Egy olyan összetett kérdéskörre, mint a zsidók polgári egyenjogúsítása, tárgyalt korszakunkban nem lehetett egységes a válasz. Nem véletlen az sem, hogy a meghatározó politikusok az ezt követő három évtizedben, a társadalmi átalakulást a nemzeti érdekekkel is összekapcsolva, azokat szem előtt tartva, e kérdésben különböző álláspontra helyezkedtek. A sajátos történelmi körülményeket is figyelembe véve, a liberális tábor vezetői elérő véleményeket képviseltek a jogkiterjesztés mikéntjében: a feltételeket előzetesen nem támasztó „filantróp”, a politizáló közvélemény többségének véleményét is megjelenítő, feltételeket felvázoló „egyezkedő”, a „távolságtartó”, illetve a „megengedő” álláspontjára helyezkedtek. Tárgyalt korszakunkban a rendeknek e kérdésben megnyilvánuló pozitív szándéka eredendően nem vitatható, ugyanakkor a társadalomszerveződés foka, a rendi társadalmi és intézményi struktúra, a szokások, a politikai feltételek, valamint a dinasztikus-kormányzati érdekek még nem is tették volna lehetővé más viszonyok megteremtését.292 THE LEGAL STATUS OF THE HUNGARIAN JEWS IN THE MIRROR OF THE DIETS HELD BETWEEN 1790 AND 1830. (II.) By Markó Richárd (Summary) The second part of the study follows the changing opinions on the Jews through the discussions of the diets which were in session in 1825-27 and 1830. According to the article no. 8 of 1827, the diet once again commissioned the parliamentary committees with the task of preparing new legal propositions by reworking the proposals elaborated at the end of the eighteenth century. In the committees of public policy and mining both draft acts and concrete proposals in the form of paragraphs were produced with regard to the Jews. From 1831 most of the counties also set up committees of their own, in order to evaluate the proposals elaborated by the committees delegated by the diet, and these bodies likewise produced a great number of observations about the Jews. By way of conclusion, it can be stated that the intention to regulate the position of the Jews on a national level was constantly present among the estates. The new legal proposal in fact comprised a whole series of measures previously issued by the Hungarian Royal Governing Council (Magyar Királyi Helytartótanács), and, instead of something completely novel, it should thus be regarded as a new summary of already existing ordinances in the form of a draft act. The civic emancipation of the Jews was not yet on the agenda. 292 Simon László: Zsidókérdés a magyar reformkorban (1790-1848) című 1936-ban megjelent bölcsészdoktori értekezésével kísérletet tett arra vonatkozóan, hogy a zsidók helyzetéről az országgyűlések említésével is képet kaphassunk. A munka országgyűlési anyaga kissé hézagos, több országgyűlésről nem is tudósít. Nem ír semmit a bizottsági munkálatokról, a vármegyék észrevételeiről és a követi utasításokról sem. Mindezek ellenére munkásságát úttörőnek tekinthetjük e téren, s az ihletet ezen munka elkészítésére is tőle merítettük, tisztelet és köszönet érte.
