Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 1207 megállapítani kell, hogy a zsidók által tett vallások próbáló erőre akkor emelődnek fel, ha az esküvés mindenkor szokott szertartások mellett a zsinagógában történt”285 Szabolcs vármegyének a Büntető Törvénykönyv tervezetére tett zsidókkal kapcsolatos észrevételei ugyanezen cikkelyre: „Mellyben a‘ Tanúknak mi móddal lejendő meg eskettetése rendeltetik. - Figyelmetességre ébresztvén az érintett Tanúknak meg esketése tekéntetéből a‘ Kiküldöttséget azonn köztapasztalás — hogy az Izraeliták a‘ Magistratualis Tisztviselők előtt letett esküvéseknek vallásos fontosságára, keveset, vagy éppen semmit sem tekintenének, — ellenkezőleg pedig az tulajdon Papjok előtt vallások rendtartása szerént letett hiteknek olly nyomos sikere tapasztaltatván, hogy még gyakran kéttséges kereseteken is felhagynának inkább, mint hamis hittletételre vetemedjenek, azonn tekintetnél fogva jónak találná a Kiküldöttsség, hogy ennekutánna a‘ Sidók mindég az ő vallások szertartásai szerént az tulajdon Papjok által eskettessenek meg.”286 A III. rész II. cikkely 5. §-ához pedig még megjegyezni kívánták, hogy: „... büntetés alá vonattatni rendeltetnek azok is, akik Zsidóknak adják haszon bérbe a vámokat.” Heves és Külső-Szolnok vármegyének a közpolitikái albizottság munkálataira a javaslata az volt, hogy: „...azon Külső Országi Zsidók kik nem tsupa kereskedők, hanem valamely hasznos mesterséget folytattnak, és arrúl elegendő bizonyságot mutathatnak, a‘ Hazában bebotsájtassanak, ‘a Kereskedő külső Zsidók azomban a‘ bejövetel tsak meghatározott üdöre engedtettvén meg, ha azontúl is maradni kívánnának, új engedelmet kérni köteleztessenek, a‘ pedig a‘ ki az engedelem nélkül ittmaradott Zsidónak helyt ád, büntetés alá vétettessen, valamint szintén az ollyatén Zsidó is, mint koborlo, fenyíték alá vétessen, és vissza utasitasson.”287 Az 1832. évi május 18-i közgyűlésen pedig még hozzá kívánják tenni: „A 17-ik Számra nézve, mely a‘ Zsidók jövendőbéli Helyhezetésekrül szóll, az országos operatumbúl elő adott javallathoz, és a‘ megyebéli Küldöttség Észrevételéhez, jelesen pedig a‘ javallott T. Czikkely 9-ik §-hoz megvilágosítás okáért szükséges még hozzá adni azt, hogy az ottan említett (...) pénzbéli büntetés az illető Törvényhatóság Köz Pénztárának javára háramollyon.” A vármegyének az úrbéres munkálatokra tett észrevételében I. cikkely 7. szakaszára nézve olvashatjuk: „Hogy a‘ Jobbágyi Haszonvételeknek szabad adása ‘s vevése egyedül a szoros nevezett alatt véve szántó vető Emberek között gyakoroltathasson, következőleg a‘ Zsidók ‘s másakár minémű Sorsú Emberek, kik Jobbágyi földeket nem őn kézi munkájik által mivelnék, azoknak meg vételétül ki Zárva maradgyanak.”288 285 Az 1833-ik esztendei Böjtelő hava 13-ik és több napjain Tekintete Nemes Borsod vmegyének Miskolczon tartatott közgyűlése jegyzőkönyvének kihúzása. MNL OL, N 119, 5. fasc. 359. sz. 191. 286 MNL SzSzBML, IV A. 1. d. 1316. cs. sz. n. 287 MNL HML, IV 1. e. 19. dob. sz. n. A‘...Kettős Nemes Vármegyék kebelébül...Megyebéli Kiküldöttség által... 1831-ik Esztendei Boldog Asszony Havának 24-én költ Köz Gyüllési Kegyes Végzése következésében következednőképpen készitett el. 288 MNL GyMSM, GyL IV A. 1. d. 3. dob. sz. n. 1832-ik Esztendőben Szent Iván Hava 20-ik napján Tekintetes Nemes Heves Vármegyének Egerbe folytattva tartatott Köz-Gyűlésében. (Mely bizottság még 1831. január 24-én lett kirendelve a célra, hogy a bizottsági munkálatokra megtegye a véleményét.)
