Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1204 MARKÓ RICHÁRD „A’Nemzetiség köz elterjesztése, s’ részint a’ Tudományos Tárgyak eránt is ezek volnának a’ Választmánynak Fő Elvű Terjesztvényei” cím alatt tett észrevételek során negyedszerre mondatott: „Hogy a nemzeti nevelés’ rendszere minden bévett, vallások között meg különbzés nélkül olly egyszerű kőnnyűsségű, és olly nemzeti alkotságu karban tétessen, hogy a’ Haza többféle rendű, nyelvű, szokású polgárjai egy moralis testbe egybe olvadván, csak a Honn’ köz boldogságát, és egységét tartsa önn boldogságának is - Ehezképpest a’ Türelmi Dijj mellet /: mellyet azonban Hazánk’ Törvényei einem esmértek :/ Hazánkban tartózkodható Zsidóság’ neveltetési sorsa, és a honni polgárságra emeltetése is annál méltóbb tekintetben vétessen.”280 Somogy vármegye elsőnek ,,A’ Váltó Kereskedési Törvényről” tette meg észrevételeit: ,,A’ Váltó Kereskedési Szakaszban.. .Az Sdikre minthogy a’ Váltóleveleknek elfogadása innep napon nem tétetik kötelességül, a’ Zsidóknak szombatja eránt valamelly törvényes határozás szükséges, hogy vasárnapra általtétessen, és a’ Kalendáriom úgy igazittasson öszve, hogy a’ sokféle innep több napokon által ne tegyen akadályt a’ kereskedésben.”281 A közpolitikái albizottság munkálatairól, vagyis ,,A’ Közkormányt illető Tárgyakról” pedig a következőket határozta: „A‘ Zsidóknak sorsáról tett országos Törvényjavalatra: ha ezen vallásbelieknek dogmái, és erköltsi principiumai nem veszedelmesek, a‘ mint maga az országos Küldöttség megesmeri, szükségtelen, sőt az országnak káros a‘ külföldi Zsidóknak átaljános kitiltása, minthogy a‘ pénznek forgását ezen vallásbeliek nagy szorgalommal előmozdítják, azért legalább ezer forint tőkével befogadni lehet; egyéberánt ha tovább se szűnik meg ezen vallásbelieknek nyomattatása, ők se szűnnek meg rosszak, gyűlöletesek, és gyűlölők, alattomosak lenni.” Az 1. §. szerinte „...igen széles értelmű, és sok kedvetlenségekre nyitna utat; de végre se hajtható; mert ha valamikép1 bejön, az ország“ közepin senkit se lehet érte többé feleletre huzni, se kutatókkal az országot betölteni; azért elmaradjon ezen pont.” A 2. §-ra azt az észrevételt tette, hogy „...nints oka, miért a‘ Bányavárosokból, ‘s Hegyalljáról kizárattassanak a‘ Zsidók; különben a‘ Törvényt már születésekor megsebesítni, hasznos nem lehet. A 3. §-ra „...a‘ vallás gyakorlásának szabadsága a‘ józan okosság szabásaival és mái világ leikével eggyezvén — ezen pont elfogadtatik, tsak az lenne szükséges, mint a’ váltókereskedési Szakaszban mondatott, hogy a’ Szombati ünnep Vasárnapra tétessen által, a’ festivitas szó azonban igen széles értelmű lévén, a’ helyett festa tenni jó lészen.” A 4. §. „.. .a’ vallásra tartozó könyveknek eltiltására a’ vallásnak megengedése mellett semmi jus nem lehet, de nem is tartozik a’ vallás a’ Törvényhozásra; a’ könyvek behozása kereskedés ágát tévén; de azt megkívánhatja méltán az ország, hogy lakosai magyar nyelven taníttassanak, és anyakönyvök is azon nyelven készüljön; ’s ezen pont e’ szerint változtasson.” 280 Felolvastatott az Országos Rendszeres Munkák eránti általjános elvek készíttetésére kiküldött Választmánynak 2783-ik számra béadott véleménye. [Baranya vármegye] [1832.] Kardos Antal másodaljegyző jegyzése a dátum pontos megjelölése nélkül. MNL OL, A 96, 9. dob. I./4—5. A-Cs 1029. 281 Tekintetes Nemes Somogy Vármegye, Nyilas Hava’ 5kén 1832. tartatott Nagy Gyűlése Jegyző-Könyvének kivonása a 3221dik Szám alatt. [H. ny. n.] [1832.] 37. BFL, IV 1202. c. 860. dob. sz. n.
