Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 1205 Az 5. §-hoz fűzvén azon észrevételt teszi, hogy „...minden különváló Státus a’ Státusban káros lévén, nem lehet megengedni, hogy a’ Zsidóknak különös Községe, és Elöljárója legyen, sőt a’ közönséges Törvényhatóság alá kell őket vetni, és arra bízni a’ felvigyázást.” A 6. §-hoz kívánja, hogy „Ebben is bele kell tenni, hogy magyarul taníttassanak a’ Zsidók; de a’ Tzéhekre emlékeztető szavak kimaradjanak.” A 7. §-ra nem volt ellenvetése, míg a 8. §-hoz ,,...a’ házalló kereskedés a’ kereskedési Szakaszban előforduló rendszabás szerint szabad lévén — a’ szántóvető Zsidókra adott kedvezést, a’ mesterséget űzőkre is kiterjeszteni annál szükségesebb, minthogy mindenik hasznos kézi munkával foglalatoskodik, a’ Zsidók természeti vonattatása ellen. Azonban ezen pontban a‘ közterhek neve alatt a‘ türedelem adó nem értetődvén, szükség lesz annak eltörlését világosan kifejezni.” A 9. §-hoz azt fűzi, hogy „...éppen akkor, midőn a Zsidóknak élelem módján, és állapotján a Törvény segítteni kíván, azt olly szoros korlátok közé szorítja e‘ pontban, a miilyenek közt eddig nem volt; sőt a földes Urak szabadságát, és haszonvételét is mellékesleg sérti; de annak sints oka, miért a nemességhez, vagy városi polgársághoz kötött hivatalokon kívül egyebeken ne viselhessenek — azért ezen pont egészen hagyasson el — a lOdik §ban lévő alteri szóval együtt.” A 11. és 12. §-hoz pedig azt volt kénytelen kijelenteni, hogy „...a szabad kereskedés alap Törvényével, és a Zsidóknak szánt könnyebbittéssel ellenkezvén, ezeket elhagyni szükséges.”282 Ami pedig a vármegyének „Az Erczbányászi Törvényekre” vonatkozó észrevételeit illeti, a 61. cikkellyel kapcsolatosan oda nyilatkozott, hogy „...már a mái felvilágosodással és emberiség esmeretével ellenkezik, sőt a bányavárosokból se lehet akárkit csupán vallásáért kitiltani, nem is máskép, mint valamelly vétségének bebizonyítása után Ítélettel — azért a publico-politicumok közt a zsidókra nézve felállított értelemhez képpest ezen javallott czikkely maradjon el.”283 Borsod vármegye is megtette észrevételeit a közpolitikái bizottság munkálataira. A zsidók regulációjára vonatkozóan a 2., 3., 5., 6., 7., 10., 11. és 12. §-okra nem volt észrevétele a vármegyének. Az 1. §-sal kapcsolatosan azonban megjegyzé, hogy: „... a.) A törvényjavaslatban az lévén projectálva, hogy mind az, aki a hozandó törvénynek tilalma ellenére egy külső országból hazánkba becsúszott zsidót befogadni merészelend, 200 frt.-ot megütő büntetéspénz fizetéssel vagy a körülállásokhoz képest és az itélőszéknek bölcs belátása szerint testi büntetéssel is fenyitődjön meg; mi, mindezeknek elfogadásával a dolgot még nagyobb világosságnak is okáért úgy kívánjuk kifejeztetni, hogy a törvényes büntetés bár ugyan azon és egy személy essen is a törvény általhágásában, annyiszor ujitódjon meg, amennyiszer a vétség reá nézve valóságos esetre jön. b.) Vélekedésünk szerint legalkalmatosabb módnak azt látjuk, hogy a 200 frt. büntetéspénz a v[ár]megyék házi kasszáikban adattasson be; s azoknak javára szolgáljon több hasonló politicus vétkekről szóló törvényeink rendszabása hasonlatosságánál fogva továbbá, a perben bírói Ítélet erejével elmarasztalandó alperes fél, a per költségeinek és a magistratualis felperes fiscalis honoráriumának is megfizetésében marasztasson el. c.) Hogy a külső országokbeli zsidók-282 Tekintetes Nemes Somogy Vármegye... Jegyző-Könyvének kivonása. [1832.] 49-50. 283 Tekintetes Nemes Somogy Vármegye... Jegyző-Könyvének kivonása. [1832.] 66.
