Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1202 MARKÓ RICHARD Czigány, se Zsidó, se Oláh, sem más Kóborló az országba bé ne botsájtason, az Országba tartózkodók ellenben bizonyos mesterség, vagy Eleiem kereset követésére köteleztessenek.”272 1832. február 20-ával kezdődő és az azt követő napokban tartott közgyűlési ülések alkalmával a bányásztati tárgyak vizsgálata alkalmával pedig már általánosságban említtetik, hogy a’mennyire a’ Sidók Hazed Törvények által a’ Bánya helyektől el lennének tiltva, ezen tiledom ellen való újításban semmi szín alatt is egyátallyában bé ne egyezzenek.”273 1832. április 3-12. között a Héya Imre táblabíró és első alispán elnöklete alatt ülésező bizottságok előadták észrevételeiket, ahol is a zsidók regulációjával kapcsolatosan a 2. §-hoz azon változtatást kívánták tenni, hogy „...ezen szavak helyett »non obstantibus« »salvis« teendő...”, majd a 8. §-hoz azon változtatást, hogy „...azon szavak után »agriculturam ipsi«; »et non medio famulorum Christianorum aut per subarendationem alioqui vetitam exercebunt«: hozzá adandó - egyébb iránt is az e’ Tárgyban Horváth Ország, és a’ Királyi Városok által tett külön javalatok elfogadandók volnának.”274 Komárom vármegyének Komárom városában Nádasdy Lipót királyi kamarás és titkos tanácsos elnöklete alatt ülésező választmányai szintén megtették észrevételeiket. Mindjárt az elején a kereskedelmi bizottság munkálatai között a még 1831. január 14-én tartott közgyűlésből kirendelt bizottság észrevételei között is volt a zsidókat érintő tárgy. A küldöttség elfogadhatónak tartotta az 1790-91. évi országgyűlés által a kereskedelem tárgyában kirendelt bizottság munkálatát A vallásszabadságról a Bukkari kikötőben és a zsidók állapotáról a magyar Tengermelléken címet viselő tervezettel kapcsolatosan, azonban azzal a módosítással, hogy „...a zsidóknak ugyanott vallások gyakorlásának szabadsága nem csak ezen cikkely 2-dik §-ba javallott mód szerént, hanem átaljában engedtetnék meg.”275 A közpolitikái mukálatok között, a De Limitationibus nevezetű cikkelynél említtetett, hogy a nagy számot kitevő szegényebb sorsú városban lakó nemesség helyzetének könnyítése céljából többek között az 272 MNL OL, A 96, I./5. 10. dob. D-M 10611., Huszár Zsigmond aljegyző jegyzése. (843-845. számok alatt tárgyaltattak.) A cél elérése érdekében pedig a következőt javasolja a vármegye cikkelybe foglalni: „Nullus Zingarus, Judaeus, Valachus aut qualiscunque extraneus Vagabundus in Regnumquoque demum pacto immitatur, sed per Limitaneos Jurisdictiones illico ad locum originis reinvietur, in Regno existentes vero seu Zingari, seu Judaei omnes Colonicalem vel Inquilinarem in gremio alicujus Jurisdictionis conditionem assummere, seu vero aliam aliquam certam professionem amplecti, et in utroque casu necessariis semet Testimonialibus providere debeat. Qui his caruerit, tamquam Vagus consideretur, et efficacibus mediis, ad fixum alimentationis statum assummendum stringatur.” MNL OL, A 96, I./5. 10. dob. D-M 10620. 273 MNL OL, i. h. 10583 (Egy-egy tétel esetében nem a tényleges időrendet követi a levéltári sorszám) 274 MNL OL, i. h. 10605. Esztergom, 1832. Az észrevételek a június 4-én tartott közgyűlés alkalmával olvastattak 413. szám alatt. Friebeisz Imre főjegyző jegyzése.A paragrafus változtatandó része a következő volt: „Judaei tamen, qui agriculturam ipsi exercebunt, ultra quam reliqui Contribuentes publicis oneribus non subjicientur.” vö. Opinio Excelsae Regnicolaris Deputationis... ad Deputationem Publico-Politicam Relata. 1831. 189. 275 1832-dik Esztendei Pünkösd Hava 22-én...tartatott...Komárom Vármegyének Köz-Gyűlése, melynek alkalmatosságával...felvétetett a Megyebeli Kiküldöttség jelentése...A Kereskedés Tárgyában... 1832. 6. vö. Opinio Excelsae Regnicolaris Deputationis...ad Deputationem Commercialem relata... 1830. 3. és 13.
