Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 1201 „aut inductio prohibetur” szavak után, „... hogy a Talmudból mindaz, ami abban az erkölcsiség, a közjó és a Móses törvényével ellenkezik, kihagyasson.”265 Az 5. §-sal kapcsolatosan úgy vélekednek, hogy mivel a külön elöljáróságnak „a zsidókra nézve semmi helyes oka nem lévén”, ezért mindaz, ami ebben a paragrafusban az ezen elöljáróságokra bizatna, azt a rendes keresztény elöljáróságoknak kellene a kötelességévé tenni. A 6. §-hoz azt javasolja, hogy a zsidóknak csak ott lehessenek iskolái, ahol a keresztényeknek nincsenek. Vagyis ha valamely településen van keresztény iskola, azzal a zsidóknak is meg kell elégedniük. A 7. §. azon szavai után „Rabinis et Legistis” ezen szavakat „per communitatem eligendis” szeretnék hozzáadni, a paragrafus végén pedig az „Administrationis publicae” helyett a „Sedis Judiciariae Comitatus vel Civitatis” formulát helyesebbnek vélnék. A 8. §-ban engedélyezett házalást a választmány semmiképpen sem engedné meg, azonban a 9. §-ra nézve „...a jószágok árendálását, a jobbágyokat kivévén, megengedhetőnek ítéli a zsidóknak.”266 A 10. §-hoz még hozzáadni kívánták „.. .hogy a zsidók keresztény mestereknél mesterségeket tanulhassanak, akik őket, mind legényeknek, mind mestereknek bévenni tartozzanak.”267 Május 12-én a közpolitikái munkálat megvizsgálására kiküldött bizottság lényegében jóváhagyta az észrevételeket, de a zsidókra vonatkozóan még annyit kívántak megjegyezni: „...hogy más országok példájára hazánkba is a zsidóknak consistorium forma egyházi elöljáróságjok a kormánynak tudni való befolyása mellett állíttassák fel.”268 1832. április 9-én Siklósi Szabó Péter másodalispán elnöklete alatt a törvénykezés tárgyában tett munkálatnak a házastársak viszontörökösödésről szóló cikkelyével kapcsolatosan a választmány szükségesnek tartotta jegyzőkönybe vetetni, hogy: „...a házasságot érdeklő törvények az ország minden lakosaira nézve, ide értvén a zsidókat is, a felbontó akadályokkal, és az elválásra szolgáló okokkal együtt törvénybe foglaltassanak, nehogy a hazafiak ezen az élet boldogságát érdeklő tárgyban tovább, s esméretlen rendeletek által kormányoztassanak. ”269 Esztergom vármegyének Esztergomban tartott, az 1831. június 20-21-i közgyűlésekről készült jegyzésből értesülhetünk arról, hogy ezen időszakban már a „Zsidók rendbeszedésének” ügyét is tárgyalás alá vették,270 illetve arról, hogy egy korábbi bizottsági munkálatnak a zsidók és cigányok regulációjára vonatkozó cikkelye271 „... úgy vélettetik módosíttatni, hogy Külvidékrül se 265 Az 1831-dik Esztendei Pünkösd Hava 2-kán,...Győr vármegye curialis házánál a Köz Polgári Rendtartás Tárgyában az Országos Választmány által tett Javallat megvizsgálására rendelt Kiküldöttség, ...egyben ülvén... az okra következendő észrevételeket tett. [H. ny. n.] 1831.16. 266 Uo. 267 Uo. vö. Löw, L. Der jüdische Kongress... i. m. 55-61. Ahol is az 1807. évi törvénytervezetben erről is szó esik. 268 Győr vármegye... a Köz Polgári Rendtartás Tárgyában észrevételeket tett...1831.18. 269 Az 1832-dik Esztendei Böjt Elő hava 13-dik napján...tartott a Tekintetes [Győr] Vármegye által a Törvénykezés Tárgyát érdeklő Országos Kiküldöttségi munkálatok megvizsgálására rendelt Választmánynak első Ülése, mely alkalommal következendő észrevételek tétettek. [H. ny. n.] 1832.37. 270 MNL KEML, IV 1. a. 51. köt. 392. (844. jegyz pont.) 271 Articulus II. De Judaeis et Zingaris, ad fixum alimentationis statum reducendis. In: Projectum Legum motivatum in Objecto Oeconomiae Publicae et Commercii... 1826. 3-5.
